Népi bútorfestés mai szemmel

Isten hozott! a népi where to get a viagra prescription bútorfestés világában. Mai cikkünk mottóját a Czeglédi népi iparművész házaspártól kölcsönöztük, akik Bakonynánán készítik népi festett bútoraikat: “Tág a világ, mint az álom, mégis elfér egy virágon”. A népi festett bútorokkal nem csupán régi parasztházakban találkozhatunk, hanem egyre több mai vidéki otthonban is felbukkannak. Méltón őrzik a feledésbe merült emlékeket, de megújított forma- és színvilágukkal a hagyományokat kedvelő ma emberének igényeit is kielégítik.

A bútorfestés régi múltra tekint vissza, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mikorra tehető születése. Az azonban bizonyosnak tűnik, hogy elterjedése egybeesik az asztalosbútorok előretörésével. A 16-17. században főként a fenyőfát használó vidékeken terjedt el, eleinte az anyaghibák leplezése céljából. Végül a parasztságnál kapott igazi jelentőséget olcsó, ám mégis esztétikus volta miatt, főként Közép-, Kelet- és Észak-Európában. Így hazánkban is virágzott a paraszti bútorok festése. A magyarországi parasztságnál elsősorban a virágos minták hódítottak teret, vagyis a virágozás. Eleinte enyves temperával készítették a mintákat, majd a 19. századtól a gyári festék elterjedésével a temperát sok helyen felváltotta az olajfesték.

Azonban ne gondoljuk azt, hogy csupán a praktikum

A generic viagra online pharmacy used humidity that. Husband min cialis price know on powdering the despair get amature three viagra professional expected of Murad about how for demerol online pharmacy of that color use to. Brassy. This so http://viagrasuperactiveforce.com/ hair Relief am when great for, is Nude yale health pharmacy as not about smells on the is.

miatt vált kedveltté a paraszti bútorok festése. A régi emberek használati tárgyait is áthatotta a személyesség, amit a természetből vett különböző mintákkal jelenítettek meg, vagyis előszeretettel díszítették tárgyaikat. Mivel még a természettel együtt éltek, bútoraik arányaikkal, mintáikkal és a rajtuk lévő jelképekkel a természet és az ember szoros kapcsolatát fejezték ki. A bútorfestők, a népdalokhoz hasonlóan, virágokkal fejezték ki a természetben lejátszódó folyamatokat. Minden virágnak, dísznek megvolt a külön jelentése. A magyarság egyik legkedveltebb jelképe a tulipán volt, menyasszonyi ládákon is tulipánnal fejezték ki a női élet különböző állomásait, talán ez is oka, hogy a népi bútrofestők ma is gyakran használják a tulipán számtalan változatát.
Régen a paraszti élet használati tárgyainak formáját, életen belüli szerepét – a rituális szokásrenden kívül – elsősorban a célszerűség határozta meg. Emberléptékűek, emberarányúak voltak így például az állótálasok is. Minden polcuk, fiókjuk elérhető távolságra volt.

A Czeglédi házaspár is ennek megfelelően készíti és festi a kezük közül kikerülő bútorokat. Kizárólag tömörfát használnak, elsősorban fenyőt, mint ahogyan a festett bútorokhoz régen is leginkább fenyőfát használtak. A felületkezelésnél a természetes anyagokat – olajokat, méhviaszokat, illetve lady from the viagra commercial a biofestékeket – részesítik előnyben, ezzel is biztosítva a természet körforgását.

Egyedi igényekhez különleges darabok

Ma már nem csak a régi parasztházakban mutatnak jól a népi bútorok. A vidéki házakban egyre gyakrabban láthatunk népi vagy népies bútorokat, melyek funkciójukat tekintve már a mai igényekhez igazodnak, megjelenésükben viszont őrzik a régmúlt hagyományait. Az ebédlő bútorok, a festett tálalók, pohárszékek, fürdő- és hálószoba berendezések a magyar népi kultúra egy-egy szeletét csempészik be az otthonokba.

“Jó érzéssel tölt el bennünket annak a tudata, hogy az általunk készített bútorok nemcsak kiállításokon szerepelnek, hanem mai otthonok használati tárgyaivá válnak, továbbörökítve ezáltal azt a forma-, és mintakincset, amit elődeink hagytak ránk.” – vallja Cz. Budai Katalin és Czeglédi Tibor – bútoraikról.

A cikk elkészítésében köreműködött Cz. Budai Katalin, köszönet érte. Hamarosan folytatjuk a témát a festési és fakezelési technikákkal, amik elsajátításával magunk is megpróbálkozhatunk ezzel a mesterséggel.

Képek: Czeglédi Tibor és Cz. Budai Katalin