Vesszőfonás

A vidéki ház jellegzetes elemei a vesszőből font kerítés, bútorok, használati tárgyak. Ősi mesterség termékei ezek, melyek méltán maradtak fent napjainkig is. Ráadásul a világ tájaira jellemző különböző alapanyagok más és más struktúrájú végeredményt hoznak létre. Hazánkban leggyakrabban fűzfa-, mogyoró- vagy nyírfavesszőből dolgoznak. Lehet nyersen, vagy hántoltan felhasználni. Sokszor a hántolást főzéssel érik el, amely eljárás során már vöröses árnyalatot kap a vessző, ez egyúttal a színezés is. Bár a világ számos pontján találkozunk vesszőfonókkal, ne higgyük egy percig sem, hogy egyszerű munka. Igen, bárki képes lehet rá, túl sok szerszámot nem igényel, azonban a fortélyok elsajátítását, évek tapasztalatát igen. Ugyanakkor nem árt, ha a kézügyesség mellett kreativitással is rendelkezik az illető. A vesszőfonásnak nagy irodalma maradt fent, ami nem is csoda, hiszen érdemes továbbadni ezt a tudományt. Elődjeink nagyon sok mindenre használták, beleértve a házfalépítést (sövényfal, paticsfal), melléképület építést is (gabonáskas, tyúkól, stb.). Mivel ez egy szerteágazó történet, mely egy egész néprajzi kutatásra érdemes, a részletekbe most nem is mennék be. Inkább lássuk, manapság mik azok a fonott termékek, melyek elmaradhatatlanok egy vidéki stílusú háznál.

A vesszőből font kerítés nagyon naturális megjelenést biztosít kertünknek. Egyrészt természetes anyaga nem kelt feltűnést, virágzó bokraink előtérben maradnak. Érdekes szövete engedi, hogy játsszon rajta a fény, itt-ott átlátszik kicsit a kerítésen túli világ.  A vesszőkerítés nem annyira az emberi, mint inkább az állati betolakodókkal szemben hatásos segítség. Kis veteményesünket, virágágyásunkat egy alacsonyabb kerítéssel megóvhatjuk a hívatlan háziállatoktól, ráadásul magunk is egyszerűen elkészíthetjük.  Nagyjából fél méterenként kell vastag faágakat a földbe verni, ezek lesznek az oszlopok. Az ágakat egyesével fonjuk a cölöpök közé, ez nem könnyű, hisz megfelelően feszülniük kell. Az egymás után következő ágak ellentétes indításával játszhatunk. A kerítés végén az ágakat egyazon hosszúra kell levágni.

Kerti bútort régóta készítenek vesszőfonással, nagyon szép, változatos formákban. Manapság mégis nagyon felkapott az egyszerű, téglatest dizájn. Érdekes, hogy egyszerűsége ellenére mégis milyen drága, eredetileg talán különleges banánlevél anyaga miatt. Sok gyártó felcserélte ezt szintetikus anyagra, az árát azonban a csillagos egekben hagyta. Pedig a műanyag bútor újkorában se ont magából otthonos érzést, később pedig védelem híján ugyanúgy öregszik, mint vesszőből font társa, ha nem csúnyábban…

Igen, a vesszőfonás kézimunka értéke megbecsülendő, épp ezért a jó szakembert illik megfizetni. A kézzel font bútor sajátja, hogy mindig egyedi marad: nincs két egyforma. A fonás technikája rengeteg mintát és formát enged, ettől válnak kertünk, télikertünk díszévé. Az időjárás viszontagságaitól érdemes őket óvni. Színes párnákkal lehet a látványt feldobni, egyúttal az ülést kényelmesebbé tenni. Egy dologra érdemes vigyázni az igazi vesszőből font bútornál: ki ne húzza a harisnya szálát!

A finomabb technikával pedig kisebb, bonyolultabb használati tárgyak is elkészíthetők. A kosárfonók rengeteg különböző célú kosarat fonnak, az aszaló kosártól a fedeles kenyeres kosáron, a krumplis, virágos, keltető kosárig, de készül fekhely a házi kedvencnek, láda a szennyesnek, a tüzelőfának, ismert a mózeskosár is, mely fogalom ma már nem csak a vesszőből font változatot jelenti. Mint látjuk, kiváló tárolója lehet bárminek, hiszen légáteresztő tulajdonsága gyakran fontos. Egy-egy ilyen darab célszerű lehet a háznál mindamellett, hogy jól is mutat.

Ma már nincs az a lakberendezési tárgy, amit el ne készítenének vesszőfonással: az ágyvégtől kezdve a lámpaernyőn át a ventillátorig. Azonban figyeljük meg: nagyobb hatást érünk el, ha a fonott bútor egyedülálló a többi anyagú bútor között.

A vesszőből font termékek megfelelő kezeléssel időtállóak, szépen felújíthatóak, bármilyen színre lefesthetőek. További előnyük, hogy anyaguknál fogva könnyűek, könnyen mozgathatóak.

Szerencsére sok olyan kézműves tanfolyammal, táborral találkozhatunk, ahol ízelítőt adnak ebből az érdekes alkotói munkából. Ha nem is azonnal kerti hintaszéket, de kisebb kosarat a fonalgombolyagoknak magunk számára is hamar elkészíthetünk.

Képek itt, itt és itt.