Házi készítésű szappan régen és ma

Emlékszem, gyerekkoromban a nagymamám házánál mindig volt néhány nagyobb darab házi készítésű szappan. A nagymamám elmesélése szerint a háború alatt, de még utána sem nagyon lehetett a boltokban mosószerhez jutni, vagy legalábbis nagyon drága volt. Így aztán házaknál főzték a szappant. „Eljött hozzánk a szappanfőző Annus néni, akivel az udvaron egy nagy üstbe dobáltuk az összegyűjtött zsiradékokat, ehetetlen avas szalonnát. Ebbe aztán vizet, meg zsírszódát rakott bele az Annus (ez a nátrium-hidroxid, más néven lúgkő, vagy marónátron.) De ezt sem lehetett mindig kapni, ilyenkor kimentünk oda a Tóaljra, ahol sziksót szedtünk össze. Aztán a nagy üstben főztük, kevertük sokáig, az Annus tudta, meddig kell főzni. Mikor már látta, hogy kész lesz, ládákat meg öntőformákat tett ki, azokba meg ruhát terített. Az üstben szétvált a jó szappan és a szennyeződés, egy nagy szappanfőző kanállal a javát leszedte, ezt öntötte a ládákba. 2-3 napot kellett várni, hogy megkeményedjen, akkor lehetett eldarabolni, de csak néhány hét múlva lehetett elkezdeni használni. Ez 30 éve volt, de még mindig van belőle!”

Épp a szegénység miatt ezek hozzáadott illat- és színezékmentesek voltak. (Vagyis sajátságos színnel és „illattal” rendelkeztek. ) Többnyire mosásra használták őket, de voltak, akik ezzel fürödtek, problémás hajra is ezt használták.

Manapság újra fénykorukat élik a házi-/kézi készítésű szappanok. De vajon miért jöttek újra divatba ezek a természetes anyagból álló tisztálkodó szerek? Egyre többen ébrednek rá, hogy tudatosabban kell élniük, vásárolniuk. Akár saját, mindennapi életünket is pozitívan befolyásoljuk a kevesebb vegyi anyagot tartalmazó termékekkel, de a környezet védelmét ezzel hosszabb távon is elősegíthetjük. A tusfürdők habzását okozó anyag egyúttal káros a bőrre, irritációt és szárazságot okoz. A szintetikus illatanyagoktól bőrviszketés jelentkezhet. Nem csak a tusfürdőkre, de szappanokra és mosószerekre is figyelni kell a hasonló káros hatások miatt.

Ma már a házi szappan egész más jellegű, mint nagyanyáink idején. A színek, illatok, formák, felületek gyorsan meghódítják a különleges minőséget szomjazó érzékeinket. Egész üzletláncok épültek már ki ezt kihasználva, ugyanakkor nem telik el kézműves vásár házi készítésű szappan-árus nélkül. Ezek a termékek nem olcsóak, de vegyük figyelembe: a jó minőségű végeredmény eléréséhez jó minőségű alapanyagok párosulnak alapos, időigényes készítési folyamattal. Ez utóbbit spórolhatjuk meg a saját előállítással. Ehhez számos ötlet, recept található az interneten is, a hobbiboltok pedig épp az ilyen ambícióval rendelkezőknek kínálnak alapanyagokat és öntőformákat.

Az interneten keresgélve akár magyar, akár külföldi oldalakon sok segítséget és receptet kapunk. Illatos Szappan blogján jó összefoglalót találunk a szappankészítés háromféle lehetséges metódusáról: a szappanöntésről, a hideg és a meleg eljárásról.

  1. Az öntés talán a kezdőknek ajánlott: „ennek során kész, erre a célra gyártott szappanalapot, divatosabb nevén glicerinszappant olvasztanak fel, és díszítés, illatosítás, színezés után újraöntik.” Erre a célra öntőkészlet, de akár szimpla sütőforma is használható.
  2. „Hideg eljárás (cold process = CP): lényege, hogy zsírokat, illetve olajokat elegyítünk megfelelő hőmérsékleten lúgoldattal, amitől beindul a szaponifikáció kémiai reakciója. A szappanmassza kitöltése és szilárdulása után a szappanokat több hétig kell érlelni. Nagyon jó minőségű, és változatosan színezhető, díszíthető szappanokat készíthetünk.”
  3. „Meleg eljárás (hot process = HP): az eljárás lényege, hogy a szappanmasszát meleg helyre (pl. sütőbe) tesszük, ahol alacsony hőmérsékleten melegítve és gyakran kevergetve egy-két óra alatt eltávozik a felesleges víz.”

A bioboltok által kínált illóolajokat felhasználva más-más tulajdonságú (és illatú) szappant kapunk, melyek a különböző bőrtípusok különböző bőrhibái kezelésében játszanak hatásos szerepet. Lássuk, melyik bőrtípusra illetve bőrhibára melyik olaj tud segítséget nyújtani:

- Zsíros bőrre: bergamott, cédrus, citrom, citromfű, édeskömény, geránium, grépfrút, kamilla, levendula, mirha, rózsa, szantálfa

- Normál bőrre: levendula, jázmin, geránium

- Pattanásos bőrre: bergamott, boróka, citrom, citromfű, geránium, grépfrút, levendula, szantálfa, teafa

- Száraz bőrre: cickafark, geránium, jázmin, kamilla, szantálfa, ylang-ylang

- Érzékeny bőrre: grépfrút, kamilla, narancsvirág, rózsa

- Kevert bőrre (ezek a kiegyenlítő olajok): geránium, levendula, szantálfa, ylang-ylang

A

dolog szépsége abban rejlik, hogy nem csak egészséges szappanokat kapunk, de a színüket, formájukat is saját ízlésünk szerint formázhatjuk. Jó pár természetes színezőanyag áll rendelkezésünkre, mint például a törött paprika, répalé (ezek narancssárgát eredményeznek), fahéj, kakaó (barna); kurkuma (sárga); festőbuzér (rózsaszín); vörös szantálfapor (lila) stb. Persze ezek alkalmazásának megvannak a fortélyai, mikor és mennyit érdemes a masszához adni. Épp ezért érdemes a kiválasztott recept arányait betartani.

A drága, sokat reklámozott tusfürdők és mosószerek helyett érdemes a háziszappant előtérbe helyezni, még a legegyszerűbb változatát is: akár tisztálkodásban, akár folttisztításban is hatékonyabb. S épp emiatt a tulajdonsága miatt lesz egészségesebb is: a sokszor savas hatású tusfürdőkkel szemben a szappan tényleg eltávolítja a szennyeződéseket, elhalt hámsejteket. Így a bőr levegőhöz jut, és ha ezután bőrápolószert használunk, (vagy épp a szappan által hordjuk fel bőrünkre az ápoló olajat), a tápanyagoknak esélyük nyílik a felszívódásra.

Tipp: Házi készítésű szappanok az Anima kézműves szappan weboldalán.

Tetszett a cikk? Akkor ezt se hagyd ki:

Szappan, krém és bőrradír házilag kecsketejjel

A Vidéki Élet Könyváruház ajánlója: Szappankészítés lépésről lépésre