Káptalantóti piac - Liliomkert

A Liliomkert 2001-ben nyílt meg. Kertészeti áruda – ahogy a tulajdonos, Harmathy Ildikó hívja. A növények mellett régi, bontott de jó minőségű építőanyagok is megtalálhatók itt. Ildikó okosan felmérve a helyzetet, hamar rájött, hogy a telekben, amit megvett, sokkal nagyobb lehetőségek bújnak meg, mint amit első látásra az ember gondolna. Főleg, ha az emberek összefognak. Helyi és környékbeli termelők, kézművesek, vásáros művészek hívták életre 2007 nyarán a piacot. De hívhatnám A piacnak is, mert hamar híre ment. Híre ment és ez jó volt, ám híre ment és ez bizony mégsem volt jó. A hatóságokkal komoly küzdelmek árán tudott csak fennmaradni a piac. Ildikó és a mellette kitartóak hihetetlen lelkierőről és tenniakarásról tettek tanúbizonyságot. Ennek eredményeként úgy tűnik, a piac életképes, sőt! Minden évben a tavasz meghozza számára a megújulást, mintha a kert növényei különös energiával táplálnák a piacot.

 

 

Egy vasárnap – egy piac

1. minden héten nyíljon valahol egy új piac…

2. a városi nép minden vasárnap látogasson el egy-egy vidéki termelői piacra, ahol egyrészt beszerezheti a következő heti élelmének nagy részét, amellyel maga természetes eredetű élelemhez jut, a termelő pedig fizetőképes kereslethez, másrészt lassan megismerkedhetnek egymással az emberek: fogyasztó a termelővel, vidék a várossal, mindenki Magyarország szépséges tájaival, értékeivel, tehetségeivel…

www.lilomkert.lapunk.hu

 

Az én Liliomom

Káptalantóti Badacsonytól északra a Tapolcai-medencében található. A piac a falu keleti szegletében a Bécsi-dombon fekszik az út mentén, fák hűsítő árnyékában.
Hat éve vagyok rendszeres “Balaton látogató”. Minden évben a pálkövei bázisról fedezem föl az északi part és a Balaton-felvidék csodáit. Igyekszem új részét megismerni, de úgy vagyok ezzel, mint az étlappal: ha ismeretlen ízvilágú levest választok, a főfogás valami megszokott lesz. Így van ez a piaccal is. Előbb-utóbb valamelyik vasárnap arra tévedek.
Úgy 4 éve lehetett, mikor egy kedves ismerős ajánlotta, hogy nézzünk meg egy közeli kis helyet. Nemrég fedezte föl és nagyon finom házi sajtot kóstolt. El is mentünk, de sajnos szombaton a piac zárva volt.

Nyitva találtuk viszont az általam akkor még egyszerű faiskolának titulált kert kapuját. Bementünk hát rajta, hűsölő kutya éber szimatától kísérve.  Odabent a rendezett kuszaságban lilaakác bódító illata fogadott. A lugas meg nem állt, méhecskék zümmögése mozgatta fejünk fölött. Építész szemem a bontott téglákról a fehér kavicsokra ugrált, onnan tovább a régi bútorokra, a kőlapokra és a rozsdás vasakra. Gondolatban már megannyi lugast felépítettem nyári konyhának kemencével. A porcsinrózsa köré szórtam a kavicsokat és a hűs szobában a nyikorgó szekrényajtó mögé a keményített szőttes is bekerült. Határtalan nyugalom áradt a kertből, nehéz volt elképzelni, hogy vasárnaponként nyüzsgő sokaság veszi körül…

A Piacom

Mentünk már a piacra autóval – csak gyorsan ugorjunk át szétnézni felkiáltással, és szerveztünk többször biciklis túrát, melynek “kötelező” pihenőjét tartottuk ott.  A végeredmény szempontjából mindegy volt, mindig azt kaptuk, amiért mentünk: kedves arcú embereket, finom sajtokat, illatos fűszereket, forró pogácsát, hűsítő bodzaszörpöt. Vásárt kaptunk, olyat amilyet Weöres Sándor versében, olyan igazit!

Weöres Sándor: Vásár

Olcsó az alma,

itt van halomba,

aki veszi, meg is eszi,

olcsó az alma!

 

Kis trombitát vegyenek

pirosat, fehéret,

lilát, sárgát, kéket!

Mézesbábot vegyenek,

tükrös-szívet, szépet!

 

Fut a kutya-szán, kutya-szán,

szalad igazán, igazán,

köszörűs vagyok én,

kutya-szánon futok én.

 

Van-e csizma eladó,

hóba-sárba mindig jó?

Van kis csizma eladó, szép varrás a szárán,

hogyha ilyet hordanék, bizony sose bánnám.

 

Van-e ködmön eladó,

szélbe-fagyba mindig jó?

Van kis ködmön eladó, szép hímzés a vállán,

hogyha ilyet hordanék, bizony sose bánnám.

 

Érkezik a vándorcirkusz,

hoznak elefántot,

tarka bohóc vezeti,

Füsti Pisti követi,

ilyet sose látott.

 

Sátor alól kikiáltó szétnéz:

“Itt látható a nagyhírű bűvész!

A lábával karikázik,

a kezével citerázik,

az orrával orgonázik,

a fülével figurázik,

a szemével gurgulázik,

a szájával vacsorázik!”

 

Jó márc a cseberben,

csuprom telimertem.

Teli van a csuprom,

idd már, ki ne fusson!