Ma van az Ökológiai Túllövés Napja

Szeptember 27. Ma van az Ökológiai Túllövés Napja. Ma átlépjük az emberiségnek erre az évre “járó” kereteit, más szóval kiürült az idei éléskamra, az ökológiai lábnyomunk túl nagy lett. Ez azt jelenti, hogy majd’ kilenc hónap alatt feléltük azt a természeti erőforrás mennyiséget, amit bolygónk egy év alatt lenne képes előállítani. Lefordítva a hétköznapokra, idén már ne együnk, ne igyunk, ne fűtsünk, ne közlekedjünk, legfeljebb gyalog… Azonban mindannyian tudjuk, hogy holnap is enni és inni fogunk, hamarosan bekapcsoljuk a gázkazánt és autóval megyünk dolgozni. Mégis miből? Nagy szavakkal élve a gyermekeink jövőjéből. A rossz hír az, hogy a nagy szavak ebben az esetben nem túlzóak.

Az Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) egy, az utóbbi években egyre szélesebb körben megrendezett eseménysorozat, mely egy olyan virtuálisan meghatározott napot jelent, amikor az emberiség elfogyasztja azon természeti erőforrás mennyiséget, amelyet a bolygó fenntartható módon képes lenne előállítani az adott év egészében.

Az Ökológiai Túllövés Napjának időpontját úgy határozzák meg, hogy viszonyítják a keresletünket, ökológiai lábnyomunkat a természet által előállított kínálathoz, a biokapacitáshoz. „Ez olyan, mintha az éves jövedelmünket már három hónappal az év vége előtt elköltöttük volna, és a megtakarításainkat élnénk fel évről-évre a maradék időszakban. Nemsokára ki fogunk fogyni a tartalékokból.” – mondja dr. Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network elnöke.

A pénzügyi válság sajnálatosan szemléletes előrejelzése annak, hogy ha a lehetőségeinken felüli mértékű hitelt veszünk fel, túl sok fogyasztást előlegezünk meg a jövőtől, azt előbb, vagy utóbb nem tudjuk visszafizetni. Ma a pénzügyi rendszer, holnap az ökológiai rendszer deficitjét eredményezheti, ám utóbbit nem lehet majd pénzzel „feltámasztani”. Az előrehozott fogyasztás árát egyszer meg kell fizetni valakinek, a pénzpiacon ugyan úgy, ahogyan az ökológiai javak piacán. Hasonlóan a bankszámla kivonatokhoz, amely a bevételeket és kiadásokat követi nyomon, a szakértők számításokkal határozzák meg az emberiség természeti erőforrásokkal szembeni igényét (például élelmiszerek, nyersanyagok előállítása, CO2 elnyelése), és viszonyítja ezt a természet azon kapacitásához, amely képes megújuló módon előállítani ezen erőforrásokat, és elnyelni a hulladékunkat. E számítások azt mutatják, hogy jelenleg körülbelül kilenc hónap alatt az emberiség elfogyasztja azon természeti erőforrás mennyiséget, amelyet a bolygó fenntartható módon képes lenne előállítani az idei év egészében. Az év hátralévő részében már csak úgy tudjuk fenntartani ezt a keletkező ökológiai deficitet, hogy a természeti tőkét kezdjük fogyasztani, és felhalmozzuk a CO2-ot a légkörben.  Az ökológiai túlköltekezésünk ördögi körré vált, amelyben egyre több és több tőkét fogyasztunk el, miközben az igények (kiadások) növekednek. „A növekvő élelmiszeráraktól kezdve a klímaváltozás negatív következményéig a gazdaságunk most konfrontálódik annak valóságával, hogy évek óta többet költünk – ökológiai értelemben –, mint amennyit a lehetőségeink megengednének. Ha fenn akarjuk tartani a stabil gazdaságot és a jó életminőséget, akkor nem engedhetjük meg továbbszélesedni a szakadékot aközött, hogy a természet mennyi erőforrást képes nyújtani, és aközött, hogy mennyit követel jelenlegi infrastruktúránk, gazdaságunk, életstílusunk.” – mondja dr. Wackernagel.

 

7 milliárdos lélekszámú emberiség szükségleteinek kielégítése
Az emberiség történetének nagy részében olyan ütemben használta fel a természeti erőforrásokat – annak érdekében, hogy utakat és városokat építsen, élelmiszert termeljen, termékeket állítson elő –, amely ütem a természeti erőforrások megújulási képességén belül volt. De valamikor az 1980-as években átléptük a kritikus vonalat. Az emberiség igényei túlnőttek azon határon, amelyet a természet fenntartható módon képes előállítani, ezt az állapotot nevezzük ökológiai túllövésnek. A szakértők 2011-re vonatkozó előzetes számításai azt mutatják, hogy jelenleg olyan ütemben használjuk fel a természeti erőforrásokat, amelyet 1,2-1,5 bolygó tudna fenntartható módon kielégíteni. A kutatások azt mutatják, hogy jóval az évszázad közepe előtt az emberi igények már kétbolygónyi kapacitást követelnének. Ebben az évben az Ökológiai Túllövés Napjának különösen fontos nyomatékot ad az a tény, hogy az ENSZ számításai szerint az emberiség létszáma – az eseménnyel nagyjából egyidejűleg – eléri a 7 milliárd fős létszámot. A jelenlegi erőforrás-felhasználási tendenciák a következő kérdések megválaszolását sürgetik: Hogyan fogjuk tudni kielégíteni egy növekvő népesség igényeit?  Hogyan gondoskodjunk azon 2 milliárd emberről, akik jelenleg még az alapvető emberi szükségletekhez szükséges erőforrásokhoz sem jutnak hozzá? “A jó életminőség biztosítása az emberek számára lehetséges, de nem lesz lehetséges azon erőforrás-intenzív fejlődési és növekedési modelleknek az alkalmazása, amelyeket a múltban használtunk” – mondja a GFN igazgatója, dr. Juan Carlos Morales. “Ez azt jelenti, hogy a fejlődés és prosperitás új modelljeit kell megtalálni, amelyek csökkentik a természeti tőkére nehezedő nyomást. Valamint azt is jelenti, hogy fenn kell tartanunk a természeti tőke megfelelő minőségét, megújuló képességét, amely a jóllét folytonos feltételét képezi, és nem pedig a gyors pénzszerzés érdekében leamortizálni azt.”
Egyre több és több a bizonyíték, hogy a gyorsan növekvő erőforrásköltségek – különösen az élelmiszer és energia területén – fontos szerepet játszottak a mostani globális visszaesés felgyorsításában, vagy akár annak létrejöttében. Jelenleg próbáljuk megfordítani a visszaesést munkahelyek teremtésével és a gazdaság stabilizálásával. De ez stabil erőforrás-ellátáson alapszik. „Amint az erőforrás-szűkösség tovább fokozódik, ez olyan lesz, mintha megpróbálnánk felfelé futni a lefelé haladó mozgólépcsőn” – mondja dr. Wackernagel. “Ha gazdaságunkat újra szeretnénk építeni egészségessé és robosztussá, akkor most itt az idő, hogy más módon tegyük ezt, méghozzá olyan módon, amely működőképes lesz a jövőben is. A hosszútávú fellendülés csak akkor fog sikerülni, és akkor lesz fenntartható, ha szisztematikusan csökkentjük az erőforrásoktól való ilyen mértékű függésünket.”
Lehetséges a tendenciák megfordítása. Az ökológiai lábnyommal foglalkozó szakértők hálózata együttműködik magánszemélyekkel, szervezetekkel, kormányokkal világszerte, hogy elősegítse olyan döntések megszületését, amelyek összhangban vannak az ökológiai realitásokkal, amelyek tovább segítik az ökológiai költségvetésben kinyíló olló összezárását, és egy prosperáló jövőt biztosíthat a változó és fenyegető erőforrás-felhasználási trendek tükrében is.

 

Hajrá vidéki élet, mely még egy fenntartható világot és így a jövőt képviselheti!

 

További információk találhatók a Global Footprint Network magyarországi partnerszervezeteinek oldalán:

KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért: www.kovet.hu

DANDELION Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft., www.okologiailabnyom.hu