Ai??kolA?giai TA?llAi??vAi??s Napja: augusztus 22.

TA?lkAi??ltekezA?nk a FAi??ld termAi??szeti erAi??forrA?saibA?l

– mA?r augusztusra elAi??rtA?k a tA?llAi??vAi??s A?llapotA?t –

2012-ben augusztus 22-e az a ai??zvirtuA?lis dA?tumai???, amelytAi??l kezdve az emberisAi??g tA?lfogyasztja a FAi??ld termAi??szeti erAi??forrA?sait. Alig nyolc hA?nap alatt felhasznA?ltuk azokat az erAi??forrA?sokat, amelyeket a bolygA? fenntarthatA? mA?don kAi??pes elAi??A?llAi??tani ebben az Ai??vben, Ai??s Ai??gy A?tlAi??ptA?nk a tA?llAi??vAi??s A?llapotA?ba. MA?skAi??nt megfogalmazva: mA?r nem csak a termAi??szeti tAi??ke ai??i?? hosszA? tA?von is rendelkezAi??sre A?llA? ai??i?? hozamait hasznA?ljuk, hanem azon tA?l mA?r a tAi??kAi??bAi??l is kAi??ltekezA?nk.

A pAi??nzA?gyi deficit hatA?sA?t vilA?gszinten tapasztaljuk. A bankszA?mla kivonatokhoz hasonlA?an a bevAi??teleket Ai??s a kiadA?sokat kAi??veti nyomon Ai??vrAi??l Ai??vre a Global Footprint Network (GFN), Ai??s ez alapjA?n szA?mAi??tja ki az Ai??kolA?giai TA?llAi??vAi??s NapjA?t. A termAi??szeti erAi??forrA?sokra nehezedAi?? nyomA?s jellegAi??t tekintve a pAi??nzA?gyi tA?lkAi??ltekezAi??shez hasonlAi??t. A keletkezAi?? Ai??kolA?giai deficit miatt a termAi??szeti tAi??kAi??t kezdjA?k el fogyasztani, Ai??s CO2-ot halmozunk fel a lAi??gkAi??rben.

Az Ai??kolA?giai tA?llAi??vAi??st hA?rom tAi??nyezAi?? befolyA?solja: a fogyasztA?s mAi??rtAi??ke, az emberisAi??g lAi??tszA?ma Ai??s az erAi??forrA?sokat szolgA?ltatA? termAi??szet A?llapota, azaz a biokapacitA?s. A GFN adatai azt mutatjA?k, hogy mind a nAi??pessAi??g mind pedig a fogyasztA?s mAi??rtAi??ke folyamatosan nAi??vekszik. Ugyan a modern technolA?gia segAi??tett megnAi??velni a termAi??nyhozamokat az utA?bbi Ai??vekben, de mAi??g ez sem kAi??pes lAi??pAi??st tartani az emberisAi??g lAi??tszA?mA?val Ai??s fogyasztA?sA?nak nAi??vekvAi?? A?temAi??vel. Az emberisAi??g tehA?t tAi??bb erAi??forrA?st fogyaszt, mint amit a FAi??ld biztosAi??tani kAi??pes. Ez az A?llapot hosszA?tA?von nem lehet fenntarthatA?, hiszen egyszer kifogyunk az erAi??forrA?sokbA?l, hacsak nem vA?ltoztatjuk meg, hogyan, hA?nyan, milyen fAi??lAi??t hasznA?lunk belAi??lA?k.

Ha az ENSZ A?ltal meghatA?rozott, mAi??rsAi??kelt becslAi??seket vesszA?k alapul a nAi??vekedAi??si A?temek jAi??vAi??beni meghatA?rozA?sA?hoz, akkor a GFN adati szerint 2050 elAi??tt mA?r kAi??t FAi??ld bolygA?nyi kapacitA?sA?ra lenne szA?ksAi??gA?nk az igAi??nyeink kielAi??gAi??tAi??sAi??hez. Ezen a nAi??vekedAi??si Ai??s fogyasztA?si pA?lyA?n maradva gyorsan el fog tAi??nni a tAi??r a szabad manAi??verezAi??shez, Ai??s bolygA?nk lakA?i nagy rAi??szAi??nek jA?llAi??te egyre inkA?bb veszAi??lybe kerA?l.

Az Ai??kolA?giai tA?llAi??vAi??s tendenciA?i

Az A?brA?n lA?thatA?, hogy jelenleg az emberisAi??g A?ltal igAi??nyelt termAi??szeti erAi??forrA?sok Ai??s szolgA?ltatA?sok tAi??bb mint 1,5-szAi??rAi??sek a FAi??ld kapacitA?sA?hoz kAi??pest. A globA?lis lA?bnyom mostanra kAi??zel a kAi??tszeresAi??re nAi??tt 1961-hez kAi??pest, Ai??s mAi??g akkor az Ai??kolA?giai lA?bnyom jA?val a FAi??ld eltartA?-kAi??pessAi??g hatA?ra alatt volt, mostanra jelentAi??sen meghaladja azt.

Fontos!
how much does generic plavix cost at walmart

Hogyan csAi??kkenthetjA?k a lA?bnyomunkat? Az Ai??kolA?giai lA?bnyomot a termAi??fAi??ld, a karbon lA?bnyom, az erdAi??, a halA?szterA?let, a legelAi??, a beAi??pAi??tett terA?let komponensek alkotjA?k. Ezek kAi??zA?l a karbon lA?bnyom a leginkA?bb meghatA?rozA? mind mAi??rtAi??kAi??t mind pedig nAi??vekedAi??si gyorsasA?gA?t tekintve. Azaz, ha tudatosan kAi??zlekedA?nk, fAi??tA?nk-hAi??tA?nk, hasznA?ljuk az elektronikai berendezAi??seket, akkor mA?ris tettA?nk valamit annak Ai??rdekAi??ben, hogy ne hasznA?ljuk tA?l FAi??ldA?nk erAi??forrA?sait Ai??s a termAi??szeti szolgA?ltatA?sokat.

Buy triamterene hctz TovA?bbi informA?ciA?k talA?lhatA?k a Global Footprint Network magyarorszA?gi partnerszervezeteinek oldalA?n:

DANDELION KAi??rnyezetvAi??delmi TanA?csadA? Ai??s SzolgA?ltatA? Kft., www.okologiailabnyom.hu

KorA?bbi bejegyzAi??sA?nk a tAi??mA?val kapcsolatban itt olvashatA?: Ma van az Ai??kolA?giai TA?llAi??vAi??s Napja