Magyarországon ugyan nem ünnepeljük Halloweent, így a vele járó szokások sem terjedtek el, az angolszász országokban és Amerikában azonban nagy hagyományai vannak. Ezeken a területeken október 31-én este különleges hangulatot áraszt a bejárati ajtók mellé vagy a teraszokra helyezett sok-sok apró kis teamécses a kajánul vigyorgó vagy ijesztően grimaszoló tökökben.
Halloween története
Az ünnep neve az óangol „hallow”, vagyis szent szóból ered. Az egykori „All http://cialiscoupon-freetrialrx.com/ Hallow’s Eve”, “Mindenszentek előestéje” kifejezés rövidült alakja. E hagyományban egyszerre vannak jelen pogány kelta, ókori római és katolikus elemek.
A kereszténység terjesztéséhez a hittérítők az egyháztól azt az utasítást kapták, hogy a pogány szokások betiltása helyett a keresztény ünnepeket igazítsák a pogány ünnepek időpontjaihoz. Így történt, hogy Szűz Mária és a mártírok emléknapját május 13-áról október 31-ére helyezték át. E közben a Britanniát megszálló rómaiak Pomona, a gyümölcstermések istennője előtt tisztelegtek, míg a kelták a napistennek, Samhainnak mondtak köszönetet a gazdag termésért. Ez a dátum a kelták számára nemcsak ezért volt fontos, hanem azért is, mert november 1-jén kezdődött a kelta újév. Úgy hitték, hogy az év közben elhunytak lelkei canadian pharmacy generic viagra ezen az éjszakán vándorolnak át a holtak birodalmába. Egyes források szerint az emberek, hogy megkönnyítsék a lelkek vándorlását, este kenyeret, vizet és sót tettek az asztalra. Más források szerint viszont féltek a szellemektől, ezért igyekeztek otthonaiktól távol tartani őket. Ijesztő ruhákat öltöttek magukra, hatalmas zajt csaptak, a tüzeket pedig kioltották a házakban, hogy a jelmezek, a zaj, a hideg és a sötétség elijessze a rossz, ártó lelkeket. Helyette a papok a magaslatokon gyújtottak hatalmas tüzeket, s mutattak be áldozatokat. Reggel e tüzek parazsaiból adtak minden családnak egy-egy darabot, hogy új tüzeket gyújtsanak és házaikban újra fény és meleg legyen.
Számunkra is fontos dátum november 1-je, illetve 2-a. A hónap első napja „Mindenszentek”, míg második nap „Halottak napja”, amikor elhunyt szeretteinkre emlékezünk. A tűz szimbóluma a mi kultúránkban is jelen van, hiszen mécseseket gyújtva gondolunk azokra, akik már nem lehetnek velünk.
A töklámpás legendája
A legenda szerint élt egyszer egy Jack nevű, részeges, ír patkolókovács, aki szeretett tréfálkozni. Egyszer magát az ördögöt viccelte meg, végül pedig egyezséget kötött vele. Megígértette az ördöggel, hogy halála után lelke nem kerül a pokolra.
Amikor Jack elhunyt, az ördög ígéretének megfelelően lelke valóban nem jutott a pokolra, de életvitelének köszönhetően Szent Péter a mennyország kapuján sem engedte be. viagra cost ontario Jack lelke két világ között maradt, s éjszakánként még ma is a sötét utcákon kóborolva keresi helyét és a megnyugvást. Az ördög megsajnálta, s adott neki egy darab szenet, hogy világítani tudjon a sötétben. Jack a szenet egy hatalmas marharépába tette, s kezében a
fáklyaként világító lámpással bolyong. S walmart drug prices cialis hogy lett a répából tök? A XIX. század közepén Írországban a fő táplálékul szolgáló burgonyát betegség támadta meg és a termés nagy része odaveszett. Éhínség pusztított, melynek következtében a lakosság nagy része Észak-Amerikába vándorolt. Ők vitték magukkal a kelta hagyományokat, többek között a Halloween ünnepéhez kapcsolódó szokásokat is. Mivel az új hazában rengeteg sütőtök termett, egy idő után répa helyett tökből kezdték készíteni Jack lámpásait.
Mai szokások
Az angolszász országokban ezen a napon az emberek feldíszítik házaikat, narancs és fekete színű dekorációk kerülnek az ablakokra, a falakra és az asztalon a teríték, sőt az ételek is ezekben a színekben pompáznak. Főként sütőtökkrém levest, sütőtökös pitét vagy Halloween motívumokkal dekorált muffint fogyasztanak. Az ünnephez tartozó jellegzetes figurák, az egykori hiedelmek szimbólumai a tök, a boszorkány, a szellem, a csontváz, a denevér, a telihold, a pókháló vagy a szellemek lakta, sötét, hátborzongató épületek köszönnek vissza mindenhonnan. A felnőttek „partikat” szerveznek, a gyerekek jelmezekbe öltözve házról házra kopogtatnak és az ajtót nyitó tulajdonosoktól „Trick or treat!” (Cukrot vagy csínyt!) felkiáltással édességet követelnek. E szokásnak keresztény gyökerei vannak. A középkorban a gyerekek szintén házról házra jártak és imát mondtak az ott élők elhunyt rokonaiért, hogy lelkeik a pokol tornácáról a mennybe jussanak. Ezért hálából süteményt kaptak.
A bulikon a hangulatot különböző játékokkal fokozzák. Ilyen például a középkor óta népszerű almahalászat, mellyel egykor valószínűleg Pomonára, a rómaiak istennőjére emlékeztek, ugyanis az ő jelképe volt az alma. A játékhoz egy nagyobb edényt megtöltenek vízzel, majd almákat tesznek bele. A víz felszínén úszkáló gyümölcsöket hátratett kézzel, szájjal kell kihalászni.
Bár Halloween ünneplése a mi kultúránkban nem vált hagyománnyá, néhány eleme Magyarországon is népszerű. A sütőtökkrémleves, a sütőtökös piték és muffinok egészségesek, finomak és nemcsak Halloweenkor készíthetjük el őket. Tököt faragni pedig egyszerűen csak jó móka és egy remek délutáni program a gyerekekkel.
Képek: sxc.hu, Julia Freeman-Woolpert, Kasiakay
Tetszett a cikk? Akkor ezeket se hagyd ki!
A részeges patkolókovács töklámpása
Az őszi kert aranya: a sütőtök
Lélekmelegítő sütőtökkrémleves
2 hozzászólás
Dori írta:
2012 Oct 29.
Nagyon klassz cikk! Nagy örömmel olvastam!
Zolnai Ildikó írta:
2012 Oct 31.
Kedves Dori!
Köszönöm a hozzászólást. Örülök, hogy tetszett a cikk. Remélem, a téma folytatásaként ma megjelent, magyar hagyományokkal foglalkozó írás is elnyeri majd a tetszésedet.
Üdvözlettel:
Ildikó