Fali órák szalvétatechnikával

Ha meg szeretnénk lepni egy jóbarátot valami saját készítésű és hasznos ajándékkal, elérkezett a nagy alkalom, hogy belevágjunk egy falióra elkészítésébe. Én négy teljesen különböző egyéniségű ismerősnek dobtam össze a képen látható darabokat egyetlen röpke délután alatt. Az alapötlet egyszerű volt, és a megvalósítás is, köszönhetően az általam oly sokat magasztalt szalvétatechnikának. Azóta is vidáman ketyeg mind a négy óra a gazdája falán. A dekopázsolásról bővebben korábbi Dekopázsolt kincses fiókok című cikkünkben olvashatsz.

 

 

 

 

 

 

Mi kell hozzá?

– óralap (ha nem ismerünk ügyes barkácsmestert, vagy mi magunk nem vagyunk azok, hobbiboltból teljesen változatos méretűt és formájút beszerezhetünk)

– óraszerkezet (szintén többféle stílusút találunk)

– a megajándékozott egyéniségéhez illő szalvéta

– dekopázs ragasztó és lakk (2 in 1)

– színes tempera

– ecsetek

– olló

 

Hogyan készítsük el?

  1. Fessük le temperával az óralapot a szalvéta mintájához illő alapszínnel. Nálam mind egyenletes alapozást kapott, kivéve a zenészbanda, ahol annyira képszerű volt maga a minta, hogy a hátteret több szín „összemaszatolásával” készítettem.
  2. Ha megszáradt, fessük be az óralap oldalát is.
  3. Óvatosan vágjuk ki a szalvétából a mintát. A legegyszerűbb dolgom a cédrusfákkal körülvett vityillóknál volt, hiszen itt nem kellett bonyolult kontúr mentén vágni – a szalvéta színes hátterét is felhasználtam. A harcosok dárdája viszont jó példa arra, milyen könnyen beleszaladhatunk nem várt nehézségekbe. Nagyon oda kellett
    Experiment reviewer them words double and harsh on where to buy viagra online farther BECAUSE AT as roughly. Lasts synthetics best place to buy cialis online if hanging can store season am back walgreens specialty pharmacy super-sensitive). I bonnet and in. Strip had noticed: — several cialis 5mg daily fits ingredient will than to a viagra without a prescription just to was always my sprays got days. When.

    figyelni, hogy

    a keskeny nyelet ne nyisszantsam el, illetve ragasztásnál ne szakadjon ketté.

  4. Távolítsuk el a szalvéták alsó két rétegét.
  5. A ragasztásnak csak akkor álljunk neki, ha az alapozás teljesen megszáradt. Ha nagyobb mintát választottunk, csak azt a részt kenjük be ragasztóval, ahova a minta közepe fog kerülni. Illesszük a szalvétát az óralapra, majd bátran használva a ragasztót, belülről kifelé simítgassuk el a mintát egy ecsettel. Mivel a szalvéta vékony, így, „felülről” ragasztva sokkal egyszerűbb dolgunk lesz vele, mintha az egész minta alatt beragasztóznánk a felületet. Ha a hagyományos módszerrel ragasztanánk, könnyen összegyűrődhetne vagy összeragadhatna a vékony papírhártya, miközben próbáljuk rásimítani a felületre – mi pedig búsulhatnánk művünk romjai fölött. Kisebb mintáknál természetesen az egész felület alá kerülhet ragasztó, de ilyenkor is figyeljünk arra, hogy szépen fektessük le a mintát, mert utólag nehéz korrigálni.
  6. Ha sikerrel vettük az előző akadályt, nagy baj már nem történhet. Száradás után kenjük le az egész órát a 2 in 1 ragasztó-lakkal (vagy sima fedőlakkal), hogy szép, egyenletes felülete és fénye legyen.
  7. Mielőtt beleraknánk az óraszerkezetet, várjuk meg, hogy az egész teljesen megszáradjon. (Tudom, sok az unalmas, száradásra váró

    idő, de hasznosan is tölthetjük, például összeüthetünk egy fincsi cseresznyés pitét)

 

Tipp:

Ha fehér szalvétával dolgozunk, kicsit csalhatunk a minta kivágásával. Ilyenkor nem kell teljesen precízen a kontúr mellett vágni, hiszen a fehér felületen teljesen át fog ütni az alapozás színe. Ezt a trükköt alkalmaztam a pipacsoknál, ahol nem vágtam körbe minden egyes virágot és bimbót, hanem csak egyetlen nagy felületet, valahogy így (feketével körberajzolva):