Posztmodern csicsóka

Nagymamám anélkül halt meg, hogy tudta volna: az a növény, mely ellen oly bőszen hadakozik minden kérésem, könyörgésem ellenére – az a csicsóka. Vice versája ennek, hogy az a növény, melyet oly bőszen védek, amelyikért könyörgök az ő minden kapálási, irtási akciója ellenére – az a csicsóka. Furcsa, hogy évtizedek teltek el egy olyan harcban, melynek még az ellenfelét sem ismertük igazán.
Eközben a csicsóka élt és virult az udvarban, mint Marci Hevesen. Kedvelte az üde, nyirkos talajt, a nagymama időnként kikapálta, így – valami kompromisszumféleképpen – egy idő után hátrakerült a kacsaúsztató partjára. Helyes, kis stramm medence volt ez, eredetileg az írónak készült még gyerekkorában, medence lett volna, vízinövényekkel – de, aztán félresiklott a terv. Mint mindig.

Közben változtak az idők, – tudom, Kriszta esküvőjével kezdődött, aki minden sírás-rívás ellenére sem volt hajlandó lebeszélni magát arról, hogy ne a határban szedett napraforgócsokorral vonuljon be, s előtte ne végezzen menyasszonyi ruhában ejtőernyős ugrást, hogy még az Észak is teljes oldalterjedelemben számolhasson be róla – s a napraforgó divatba jött. Már lehetett kapni virágosnál, a szerencsésebbje a határból lopta a többiektől – de, megkerülhetetlen tényezővé vált. Napsárga volt, szép virágú, s augusztus végéig elvirágzott.
Azonban szeptemberben már hiány mutatkozott a virágból, s ekkor a poszt írójának figyelme a hátsó udvarban virító hatalmas bokrok felé fordult, amelyek gyönyörű virágokat hoztak, pont ilyeneket, mint ez itt.

Nagyszerű napraforgó-pótlék lett belőle, s idővel visszakerültek az első kertbe, a Lugasba, hogy a kéretlen szemek elől eltakarják a családot. Ma is ott virulnak, s ezen a ponton a történet szála véget is érhetett volna.
Csakhogy. Sok évvel később a cikk szerzője megpillantotta a TV-ben ezt a virágot, melyet egy, általa csak a népmesékből ismert néven emlegettek a riportalanyok, annak gyógyhatásait magasztalva. S ekkor megvilágosodott a szerző! Összeállt neki a kép, hogy a Nagy Harc növénye, a „boldogan éltek, amíg csicsókát ehettek” – típusú mesék haszonnövénye, s a reformtáplálkozás hívei által isteni csodaként emlegetett, mindig is ott virult a kertjükben! S egyből el is szomorodott, hogy ezt a nagyija már nem élhette meg.

S ekkor tudta meg azt is, hogy Szigetmonostor határában lehet apróparcellás termőföldet bérelni, amelyre nagyon kíváncsi, s eljátszik magában a gondolattal, mi lenne, ha hétvégenként gazdálkodásba fogna?
A cikk az „Írd Te a Vidéki Életet” cikkíró pályázatra készült, szerzője Lippai Ildikó: „Tanár vagyok, egy budapesti gimnáziumban tanítok, huszonnégy éves koromig éltem vidéken, a történet alapja életrajzi. Férjem van, kutyám és macskám, és semmi sem áll távol tőlem, ami emberi. „
Neked ajánljuk

Herczeg-Fekete Cottage: Történelem és kényelem a Mezőségen
Simontornya szőlősdombjainak a tetején, a Mózsé-hegyen elhelyezkedő...

Vidéki, magyar, természetközeli szálláshelyek és egy csipetnyi Toszkána -I.rész
Végtelenül hangulatos vidéki szálláshelyek, ahol meseszép természeti...

Innovatív és környezettudatos építési technológiákat hoz 2025
Sokunk fejében az építkezés csak klasszikus módon képzelhető el,...

Látogatóban Herczeg Ágota festőművész otthonában
Hajnal van. A felkelő nap első fényei milliárd vakító fénypontként...

Krapfen, avagy a farsangi fánk – recepttel
A farsangi időszak hagyományos desszertje a farsangi fánk....

Két lélekmelengető receptötlet a szürke téli hónapokra
A karácsonyi dínomdánomnak már vége, beköszöntött a kicsit komor...