Tihany misztikus kincsei nyomában

Életünk , Legolvasottabb , Utazás

Tihany titokzatos kincseinek nyomába szeretnénk csábítani mindenkit, melyek még a felnőttek számára is tele vannak sejtelemmel, izgalommal, bájjal, ahogy maga a félsziget is. A visszhang, a balatoni kecskekörmök, az Aranyház és a faágyú története regék, versek, legendák alapjául szolgált. Sok írót és költőt megihletett már Tihany szépsége és hangulata. Írt róla többek között Csokonai Vitéz Mihály, Vass Albert, Babits Mihály, Illyés Gyula, Vörösmarty Mihály, Szabó Lőrinc vagy Lengyel Dénes is.
Ha a tihanyi misztikumokról beszélünk, a legtöbb embernek talán a visszhang, vagy, ahogy Csokonai és a helyiek nevezték, a tihanyi echo jut eszébe először. A jelenség tudományos magyarázata, hogy a Visszhang-dombon felállított echo-kőről elkiáltott szavak a több mint 300 méter távolságra lévő apátság északi oldalának ütközve visszacsapódnak. Ezt a távolságot megkétszerezve, a hang optimális esetben két másodperc alatt hétszer verődött vissza. Tihany másik érdekessége az egykori Pannon-tengerből visszamaradt Congeria nevű kagyló héja, melyet a nép kecskekörömként ismer. Több helyen is fellelhető, leginkább a gyerekek által vájt gödrökről elnevezett Gödrösben. A gyerekek ugyanis már a XX. század elejétől lelkesen gyűjtötték és adták el a turistáknak a „kecskekörmöket”, hogy némi zsebpénzhez jussanak.

“…élt egyszer egy gyönyörű, néma királylány, aki aranyszőrű bárányait legeltette Tihanyban.”

A visszhang és a kecskekörmök története egy legendában fonódik össze, melynek több változata is létezik. Legismertebb talán Garay János regéje. E szerint élt egyszer egy gyönyörű, néma királylány, aki aranyszőrű bárányait legeltette Tihanyban. Amikor a Balaton tündére, az ősz hajú, hosszú szakállú, öreg hullámkirály fia megbetegedett, a király gyógyírként a lánytól egy csésze kecsketejet kért. Cserébe megígérte, hogy megszabadítja a lányt a némaságtól.

A király be is tartotta ígéretét, s a királylányt ékesen csengő hanggal és mézédes beszéddel ajándékozta meg. A lány azonban visszaélt hangja szépségével, fukar és kőszívű lett, nem volt egy kedves szava senkihez. Hangjával és szépségével sok ifjút elcsábított. A hullámkirály fia is beleszeretett, de szerelme viszonzatlan maradt, s bánatába belehalt.

Haragra gerjedt a király, elátkozta a gőgös lányt és tüzet bocsátott Tihanyra. Az aranyszőrű nyáj a tűz elől a Balatonba menekült, de mind egy szálig odaveszett.

Azóta is partra veti a víz a kecskekörmöket. A lányt pedig büntetésből egy szikla ejtette rabul. A király átka szerint kevélységéért nyelvével kell lakolnia. Senki nem láthatja többé, de mindenki hallhatja. Bárki kérdezi, legyen gazdag vagy szegény, köteles válaszolni neki. Így született meg a tihanyi visszhang.

Egy másik legenda szerint a lány akkor szabadul meg az átoktól, ha valaki összegyűjti a három fehér, kerek, középen bemélyesztett tengerkövet, melyeket a hullámkirály az ország különböző részein szórt szét. Ezeket a köveket kell a lány helyén a sziklába illeszteni ahhoz, hogy a kő elengedje foglyát.

A XX. század eleje óta a visszhang ereje sajnos az építkezéseknek, a templom és a domb közötti növényzetnek és a rengeteg turista által okozott zajnak köszönhetően erősen megkopott, de tiszta időben, különösen télen vagy kora tavasszal, ideális viszonyok között még mindig működik.

Tipp! Keressétek Tihany főutcáján a “nagyi sütödéje” feliratot és ha megtaláltátok, akkor megérkeztetek a Tündérszigethez, ahol csodálatos házi finomságok várnak rátok.

Zolnia Ildikó írása

Fotók: Ecsődi Kriszta, Vidéki Élet Magazin

 

Neked ajánljuk

Legújabb cikkeink

Hírlevél

Hírlevél

Iratkozz fel a FRISSEN VIDÉKRŐL hírlevelünkre, hogy ne maradj le újdonságainkról!

Kövess minket

A legújabb tartalmak várnak Rád!

Hirdetések
Esküvői fotózás redphoto.hu

Jeles napok

Szent György napja

    Pásztorünnep, a hagyomány szerint ezen a napon hajtották ki először az állatokat a legelőre. Füstön keresztül hajtották őket, hogy az ártó szellemektől megtisztuljanak.

Legolvasottabb

{"speed":"","height":"400","pause":"30000"}

Szerintünk