November 11-én Márton napja van, melyen már a római időkben is hedonista mulatságokat tartottak. Ekkor ünnepelték a tél kezdetét és a mezőgazdasági munkák végét. Régen, az ezt az időszakot végigdolgozó cselédek ilyenkor kapták meg fizetségüket és hozzá egy libát. A Márton-nap a karácsonyt megelőző 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap is, amikor a hagyomány szerint nemhogy megengedett, de szinte kötelező a jóízű lakoma, táncmulatság és persze az újbor kóstolása.

Miért éppen libát eszünk és bort iszunk Márton-napon?

A legenda szerint a Római Birodalomban született Szent Márton a császár katonájaként dolgozott, és egy hideg téli estén köpenyét egy fázó koldusnak ajándékozta. Aznap este Jézus a koldus alakját öltve megjelent Szent Márton álmában, aki ezután eldöntötte, hogy Isten szolgálatába áll. Később püspökké akarták avatni, de a fennmaradt történetek szerint Szent Márton egyszerű papként képzelte el az életét, így egy libaólba igyekezett elrejtőzni a püspökké avatása elől, de a libák hangos gágogása lebuktatta.

Hirdetés

Egy régi római monda is köthető a Márton-nap történetéhez, miszerint az alvó őrséget a Capitolium lúdjainak éktelen gágogása ébresztette fel éjjel, amikor a gallusok el akarták foglalni a várost. Ennél egy hétköznapibb magyarázat, hogy a tömött liba ekkorra vált alkalmassá arra, hogy levágják.

Az éttermek ma már különlegesebbnél különlegesebb liba ételeket kínálnak és egyre több háziasszony is kísérletezik otthon a libafogások hagyományos (libasült, párolt káposztával) vagy újszerű elkészítésével. Régen az állat hátsó részéből küldtek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.

A főzésen kívül nagyon mást nem is lehetett csinálni aznap, hiszen a hagyomány szerint mindenfajta házimunka tilos. Enni viszont kötelező, hiszen a mondás szerint, „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.”

Hirdetés

„A bornak Szent Márton a bírája” tartja a mondás, ami annyit jelent, hogy ilyenkor kóstolták meg az újbort a gazdák, lakoma közben megkínálták egymást és büszkélkedtek saját nedűjükkel. Úgy tartották, minél többet fogyasztanak az italból, annál jobb egészségnek örvendhetnek majd.

Nem mindegy, hogy milyen idő van Márton-napon

Az időjárást is megjósolták ekkor, melyek szólások, közmondások formájában maradtak fenn: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” „Ha jókedvű Márton, kemény lesz a tél, ha borús, akkor borongós”
A sült liba mellcsontjából is következtettek az időjárásra: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. 

Forrás: wikipedia,marton-nap.info