Legszebb pünkösdi jelképünk az illatos bazsarózsa (Paeonia lactiflora) köznapibb nevén a pünkösdi rózsa: klasszikus és újabb színváltozatai is csodásak

Hirdetés

Zöldág hordás

Pünkösdhöz is kapcsolódó, a bő termés reményét hordozó, az ünnepet hirdető szokás a zöldág hordás. A régi magyar hitvilágban a bodzafának jelentős szerepet, mágikus erőt tulajdonítottak, ezért leginkább bodza, nyírfa vagy gyümölcsfa ágakat szokás volt leszakítani, hazavinni és a porták ablakába, kapukra, a bejáratok fölé, kerítésekre, istállókra kitűzni. Egyrészt mert őseink úgy hitték, hogy a rontásoktól megvédenek, másrészt mert jelezték a lányos házakat, harmadrészt pedig pünkösd ünnepét hirdették. A földbe szúrt zöld ágak pedig a termést óvták meg hitük szerint a természeti csapásoktól, időjárási viszontagságoktól. Egyes vidékeken a malmokon is zöld ágak díszelegtek, hogy a bennük tárolt gabona is védelmet kapjon.

A pünkösdi királyság hagyománya: pünkösdi királynő,- és pünkösdi királyválasztás

Biztosan mindenki hallotta már valahol ezt a mondást: „Olyan rövid, mint a pünkösdi királyság.” Pünkösd idején különböző megmérettetések vártak faluhelyen a legényekre, amikben ügyességüket, erejüket közszemlére tehették. Például tuskócipelés, karikadobálás, futás, birkózás, íjászat, szablyavívás. A versenyek után maguk közül győztest, s egyúttal pünkösdi királyt hirdettek ki, aki a következő évre a „címet” magáénak mondhatta. Kiváltságokkal is együtt járt pünkösdi királynak lenni, például – a következő pünkösdig biztosan – ő lett a lányok kedvence és az összes környékbeli mulatságra meghívták.

„Két szál pünkösdrózsa, kihajlott az útra…” „ Mi van ma, mi van ma, piros Pünkösd napja…”„ A pünkösdi rózsa kihajlott az útra…” Közismert népdalok, régen a lányok ezeket énekelve játszottak, s járták körbe a falu lányos házait vagy vonultak végig azok fő utcáin és maguk közül választottak egyet akit kikiáltottak pünkösdi királynőnek. A többi lány két oldalról karonfogta, fejére virágkoszorút vagy kendőt kötött és kosarába áldást szimbolizáló virágszirmokat gyűjtött, hogy a királyné jártában a portákon elszórja. Hagyományosan piros szoknyát és fehér blúzt, inget viseltek a lányok, a pünkösdi királynét kivéve, aki tetőtől talpig fehérben volt.

Hirdetés

A pünkösdi kiránynő, -vagy pünkösdi királyné- és pünkösdi király választásának hagyománya hazánkban nagyon sokféle volt, általában mindkettőt, de egyes vidékeken csak pünkösdi királynőt, míg másutt egyiket sem választottak, csupán pünkösdölő, házról házra járó, énekes táncos népszokásokat tartottak. Pünkösd vasárnapján a lányoké, míg hétfőn a fiúké volt a főszerep. A régiek bölcsességének hála az ünnep lehetőség volt a nagyobb fiúknak és lányoknak a férfi és női szerepekkel való ismerkedésre, azokra való felkészülésre.

Májusfa állítás titokban

Európa-szerte ismert, pünkösd idejéhez közeli szokás a májusfa, vagy más néven májfa állítás. A magyar hagyományban a májusfát május elsejére virradóra, teljes titokban állítják a legények a lányos házak kertjébe, elejébe. Általában nyárfát, vagy fenyőfát használnak erre a célra, amit előző éjjel csapatostul kidöntenek, s tetejéig legallyaznak, lecsupaszítanak és a zölden maradt csúcsát színes szalagokkal, koszorúval, esetenként italos üvegekkel ékesítik. Májusfa állításával a fiú udvarlási szándékát szeretné kifejezni annak a leánynak, akinek a kertjébe a fát költöztette.

Mivel ez a szokás titokban az éj leplében történik, az udvarló személyére nem derül fény egészen addig, amíg – általában május legvégén a fát énekek és zene kíséretében csapatosan, a fiúk és lányok együtt kitáncolják. A májfát a kitáncolás után a legények kiássák, majd kidöntik. Ekkorra már fény derül, kitől kapta a lány a fát és arra is, hogy elfogadja-e az udvarlási szándékát. A májusfa kidöntése után zenés mulatságok kíséretében búcsúztatták el a tavaszt. Hazánk egyes vidékein a májusfa állítás alternatívájaként kiszemeltjüknek virágokkal teli, májuskosarat ajándékoztak a legények.

Hazánkban és Európa számos országában ma is szokás májusfát állítani

Pünkösd, mint vallásos ünnep

Arra a kérdésre, hogy mit ünneplünk Pünkösdkor az egyház szemszögéből is tudunk válaszolni. Ugyan az ünnep gyökerei jóval a Krisztus előtti időkig visszanyúlnak, a keresztény világ legnagyobb és legrégibb ünnepei közé tartozik. A természet zöldbe és virágba borulásán és a párválasztáson kívül az egyház születésnapját is ünnepeljük Pünkösdkor. Húsvét utáni hetedik vasárnap Pünkösd vasárnap a Szentlélek eljövetelének, kiáradásának ünnepe, melyről a Bibliában is (ApCsel 2,1-) részletesen olvashatunk. A Szentlélek Jézus mennybemenetele után leszállt az imádkozó apostolokra, és az őket hallgató több ezer emberre. Erre emlékezünk a keresztény hagyományban.

Pünkösdi rózsa csokor egy útszéli feszület tövében (Mór, Fejér megye)

Szerző: Elekes-Vécsei Nóra, fotók: Elekes-Vécsei Nóra, Freepik

Pünkösdi programajánló cikkünket is ajánljuk szeretettel:

https://videkielet.hu/punkosdi-programok-videken-2023-ban/

A pünkösd után nyíló levendula reneszánszát éli, kukkants bele a levenduláról szóló cikkeinkbe is:

https://videkielet.hu/levendula-a-lila-illat/
https://videkielet.hu/a-levendulatermesztes-tortenete/