A Királyi Napok és Szent István ünnepének története

Augusztus huszadika az egyik legrégibb ünnepnap hazánkban. Szent István király napja, egyben a keresztény magyar államalapítás emléknapja is. A Szent István ünnepe köré szervezett összművészeti fesztivál, a Székesfehérvári Királyi Napok tíznapos programsorozata a történelmi főváros legfontosabb eseménye, egy igazi kulturális csemege. Az első Királyi Napokat 1996-ban rendezték meg, de ennek hagyományai már évszázadokkal korábbra vezethetőek vissza. Székesfehérvárt Géza fejedelem alapította Krisztus után 972-ben hogy a város aztán a világi hatalom központjaként működjön. Később fia, István király indította el a törvénylátó napok hagyományát, amelyet később utódai törvénybe foglaltak. István idejében még Nagyboldogasszony napjára, azaz augusztus 15-re történt ezek összehívása. Az évszázadok során kialakultak az országgyűlések a törvénylátó napokból melyek a koronázó városban gyűléseztek. Augusztus 20-át már Szent László király tette a magyar történelmi emlékezet részévé azzal, hogy 1083-ban ezen a napon oltárra emeltette első királyunk relikviáit a székesfehérvári koronázótemplomban. Ezt követően tiszteljük Istvánt szentként. Munkaszüneti nappá Ferenc József császár tette augusztus 20-át 1891-ben, majd 1938-ban a székesfehérvári országgyűlés törvényt hozott a nemzeti ünnepről, 1991-ben pedig az Országgyűlés állami ünneppé deklarálta.