Legendák hava – farsangi hagyományok

A farsang, mint ünnep pont olyan titokzatos, mint az álarc mögött rejtőzködők a farsangi mulatságokon. Minden évben tartogat meglepetéseket és története, hagyományai, a hozzá kötődő legendák kimeríthetetlenek. Idén például azt tudtam meg, hogy neve egy bajor-osztrák szóból eredeztethető, a Faschingból, aminek jelentése böjt előtti éj. A legtöbb helyen a régi szokásokat folytatva az utolsó három nap során zajlanak a mulatságok, amit népiesen farsang farkának neveznek. Régen ezeken a napokon, vagyis farsangvasárnap, farsanghétfőn és húshagyókedden látogatták meg a rokonokat, barátokat az emberek, mentek el a helyi bálokba. 

Busójárás

Ha farsang, akkor mohácsi busójárás, mely mondhatnánk igazi Hungarikum, egy egyedülálló farsangi karnevál, ahová ezrek érkeznek kicsiny hazánkon innen és túlról. Az UNESCO Az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára első magyar eseményeként került fel. Érdekessége, hogy ez a hagyományőrző népszokás eredetileg a sokacokhoz kapcsolódik, akik Mohács dél-szláv nemzetiségéhez, más források szerint görög gyökerekkel rendelkező lakosaihoz kötődik.

A busójárást „sokacul” pokladénak nevezik, mely ünnep már közel száz éve szerepel a település turisztikai programjában, ahol ilyenkor végeláthatatlan jókedv és mulatozás veszi kezdetét. A busójelmezes felvonulásra, vagyis a karnevál fénypontjára farsangvasárnap kerül sor. Az idei mulatság február 8-án veszi kezdetét és február 13-ig tart.

” A farsang egy bajor-osztrák szóból eredeztethető, a Faschingból, melynek jelentése böjt előtti éj”

Húshagyókedd és hamvazószerda

Idén húshagyókedd, a farsang utolsó napja február 13-ra esik. Ezzel a nappal lezárul a mulatságok ideje és megkezdődik a húsvéti várakozás, a nagyböjt időszaka. A hagyományok szerint mulatozni is csak éjfélig volt szabad ezen a napon. Ahogyan neve is utal a böjtre, ezen a napon hagyták el a húsevést, mely egészen húsvétig tartott, kivéve a vasárnapokat, amikor engedélyezett volt a húsfogyasztás.

Hamvazószerda a keresztények naptárában piros betűs ünnep. A húshagyókeddet követő nap a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt első napja. E negyven nap a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a testi-lelki megújulásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadása, a húsvét megünneplésére.

Hamvazószerda a nevét onnan kapta, hogy ezen a napon a pap keresztet rajzol a hívek homlokára az előző évben megszentelt barkaágak hamujából, miközben ezt mondja: „Emlékezzél ember, hogy porból lettél és porrá leszel!”

A Heves megyei Novajon a remélést elevenítik fel. A remélés a farsang végéhez köthető téltemető, tavaszváró, alakoskodó szokás. Egy ál-lakodalmas menet maskarába öltözött, fiatal, még meg nem házasodott legényei végig járják a falu utcáit csörömpölés, zeneszó közepette, bemennek a lányos házakhoz bekormozva az ott lakó fiatal lányokat, asszonyokat, s cserébe tojást és szalonnát kapnak, melyet összegyűjtve este megsütnek, elfogyasztanak az iskola épületében.

Tájegységenként számos népszokás honosodott meg, melyeket még ma is őriznek.

Farsang nem múlhat el fánk nélkül, nézd meg, melyik a mi kedvenc farsangi fánk receptünk, melyet egy kis fánk történelemmel bolondítottunk meg: Krapfen, avagy a farsangi fánk

Ha édeklenek más népszokások is, akkor nézz szét  HAGYOMÁNYOK rovatunkban. 

Fotók: Néprajzi Múzeum, Böjtös Kinga