Présházból otthont – látogatás egy Balaton-felvidéki nyaralóban

Az 1826-ban épült műemlék jellegű présházból pár hónap alatt kényelmes második otthont varázsolt a kreatív pár, akiknek szenvedélyes hobbijuk az értékmentés. A  Balaton-felvidék tájjellegű épületét az eredeti szép részletek megóvása mellett újították fel, maximálisan tiszteletben tartva a régi pince hangulatát végig, a komfortosítás során. Kertjében, a Balatonudvari – Öreghegy háborítatlan lankáin gyakori vendégek a közeli erdő állatai: a gyümölcsfákról őzek, vaddisznók csemegéznek. Most új gazdára vár ez a gondosan megépített vidéki paradicsom.

Gyermekkoruk balatoni nyaralásai miatt vendéglátóink erősen kötődtek a tó északi oldalához, de a parti nyüzsgéstől távolabb eső vidékeken keresték a megfelelő házat. Második fészküket amolyan „világ elől elvonulós”, baráti-és családi összejövetelekre alkalmas terepnek, ugyanakkor magányos sziesztázásra egyaránt használható lakhelynek szánták a fővárosi életük mellé. Pontosan tudták, hogy csakis régi épület jöhet szóba. Ezért amikor az öreghegyen, az úttól távolabb eső, kétszáz éves présházba léptek, már biztosak voltak a vásárlási szándékukban.

Első látásra beleszerettek a nádtetős épületbe, a nyolcvan centi vastag kőfalakba, a prés-szobában álló hatalmas nyílt tűztérbe, az ezer literes boroshordókkal teli pincébe.

Lelkesen láttak neki a felújításnak, mely során a ház tájjellegének megőrzése mellett beépítették a szénapadlást is. A fagrádicson megközelíthető emeleten komfortos háló-és vendégszobákat alakítottak ki és a fürdőszoba is itt kapott helyet.

Az emeleti hálószoba berendezése is a háziasszony ötletei alapján alakult: a skandináv vaságyat függönyszárakból varrt baldachinnal és népies textilekkel lágyította, melyek között eredeti szőttesek is akadnak.  A tetőtéri fürdőben is ügyesen gazdálkodtak a térrel: a rusztikus vonalat a fabútorba süllyesztett mosdó, az ovális fakeretes tükör és a régi cementlapok, mint falburkolatok adják. A régi tetőre új nádréteg került, a hegy alatti ciszternából ivóvizet nyertek.

Az eredeti, kisméretű ablakok szárnyait újra gyártatták, az avitt hajópadlót restaurálták. Az 1826-os évszámmal datált hatalmas prés-szerkezetet négy ember cipelte be a pince hátsó fertályába, ahol a társasági alkalmakra való „privát borozót” alakítottak ki a háziak. A barlangszerű, pincehideg konyhában és étkezőben – mely eredetileg prés-szobaként szolgált – a munkapult feletti falfelületen lemarták a vakolatot, hogy a rusztikus terméskő érvényesüljön. A spotlámpákkal megvilágított kő felületek, az eredeti téglapadló, a hatalmas nyílt tűztér adják a bolthajtásos „reneszánsz konyha” hangulatát. A modern tároló bútorokat az eredeti thonett székek és a 18 férőhelyes robusztus fenyőasztal ellensúlyozza.

A konyhából nyíló nappaliban is jó ízléssel keverednek az áruházi és antik darabok: van belőlük családi örökségből származó, a Káptalantóti piacról vadászott, vagy vidéki antik kereskedésekből vásárolt kuriózum. A háziak, fiatal koruk ellenére szenvedélyes „bútormentők”, akik nem csak értékelik, de otthonukban is szívesen használják a koros bútorokat, egykori használati tárgyakat. Szerintük különös kisugárzása van a nagymamáink idejéből származó, mívesen megmunkált holmiknak, még ha más funkcióval használjuk is őket. Náluk a kézzel festett kelengyés ládába a család cipői kerültek, a talpára állított hatalmas hordó asztalként szolgál, a néhai prés ma a pince-borozó dísze.

Már az előtérben a nagypapa egykori utazóládája fogad, felette a nem csak dekorációnak használt szalmakalapok sorakoznak. Így a kreatív házaspár keze nyomán, a régi és az új bútorok vegyítésével, többféle lakberendezési stílus keverésével a csipkerózsika álmát alvó présházból minden igényt kielégítő, összkomfortos nyaraló született, ahol a lakók nem csak az édeni nyugalmat találták meg, de nagy családi összejöveteleket is tarthatnak, zavartalanul. A tizenöt éve lezajlott felújítás a minőségéből semmit sem vesztett, ám mára a házigazdák egy újabb régi ház megmentésébe kezdtek egy közeli faluban. Így a présház-nyaraló békés vidéki miliője új gazdákra vár, de csakis értékőrző szellemben…

Ezek a présházas cikkek is érdekelhetnek:

Új szerepben a 155 éves présház – Csiri Budaörs

Zalai présház a világ vége után két lépéssel

Szereted a vidéki stílust? Akkor VIDÉKI OTTHONOK rovatunk Rád vár!

További információk a szerzőnél: Vizitkártya