Erzsébet királyné vidéki élete

Életünk , Portré

Erzsébet királyné, a mi Sisink, gyermekkorának jelentős részét apja vidéki birtokán, a possenhofeni nyári rezidencián töltötte. A bajor vidékhez, erdőkhöz való kötődése egész életét végigkísérte. Császárnéként, amikor csak módja volt rá, elutazott a bécsi palotából és vidéken keresett csendesebb, nyugodtabb napokat. A magyar vidék különösen előkelő helyet foglalt el a szívében, sokat időzött Gödöllőn, a Grassalkovich-kastélyban.

Kalandozásaink Sisi nyomában a Gödöllői Királyi Kastély termein keresztül

„A legintelligensebb lovasnő volt, akit valaha is ismertem. A pillangó könnyedségével repült át az esztelenül magas akadályokon….” Jennie Jerome (W. Churchill anyja)

Hirdetés
a Gödöllői Királyi Kastély ősszel

 Az ősz a Gödöllői Királyi Kastélyban járt…

A mi Sisink, azaz Erzsébet királyné, vagyis Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia

Erzsébet királyné személyét kultusz és szűnni nem akaró érdeklődés övezi a mai napig úgy itthon, mint világszerte. Mi lehet vajon ennek az oka?

Hazájától távol talált rá a szerelem, ennek okán 16 éves korában Bajorországból Ausztriába költözött és I. Ferenc József osztrák császár hitvese lett. Azonban a császárnéi szerep erőltetett elvárásai elől gyakran menekült vissza szerető családjához. Egyik hivatalos útja során látogatott el először Magyarországra és szinte azonnal megkedvelte a magyar tájat és embereket. 

Hirdetés
Erzsébet királyné szalonja - Gödöllői Királyi Kastély

Erzsébet királyné öltözőszobája

Betegségei miatt is sokat utazott, gyakran tartózkodott mediterrán vidékeken. Később, fia halála után, már nem az újabb látnivalók, se nem az antik kultúra szeretete, inkább lelki nyugalmának keresése miatt kelt útra. A fiatal császárné imádta a természetet, kitűnően lovagolt. A gödöllői lovardában műlovarnők segítségével fejlesztette tudását és korának egyik legjobb női lovasa volt. Lovaglóruháival új divatot teremtett.

Erzsébet királyné szalonja - Gödöllői Királyi Kastély

 Erzsébet királyné szalonja

A királynét különleges kapcsolat fűzte Magyarországhoz. Szerette népünket és megtanulta a nyelvünket, sokszor járt a Budai Várban és Gödöllőn. Olyannyira jól beszélt magyarul, hogy legkisebb leányához születésétől fogva ezen a nyelven szólt. Jelentős szerepe volt az osztrák-magyar kiegyezésben, amiért köszönetképpen férjével együtt, 1867-ben megkoronázták.

Erzsébet királyné, Sisi írószobája a Gödöllői Királyi Kastélyban

Erzsébet királyné írószobája – az íróasztalán gyermekei és férje képei

Sudár alakját egész élete során megőrizte. Kifinomult öltözködésével, egyedi frizurájával divatos nőnek számított, a hölgyek szívesen utánozták. Őt tartották életében Európa legszebb asszonyának. Valódi szépségkultusz épült köré, melynek természetesen ára volt . Testsúlya sosem ment 50 kg fölé, derékbősége 50 centiméter volt, magassága 172 cm. Mindezt úgy tudta elérni, hogy ebédre általában csak levest evett és sokat mozgott. A koplalásnak azonban következménye lett, vérszegénység alakult ki nála, ami krónikus fáradtsággal párosult.

Családi fényképek a Gödöllői Királyi Kastélyban

Hajkoronája a bokájáig ért, és súlya sokszor okozott fájó kellemetlenséget a császárnénak. Érdekesség még Sisiről, hogy Korfu szigetén tett egyik látogatása alkalmával a bal vállára egy horgony mintájú tetoválást csináltatott.

Sajnos idejekorán távozott az élők sorából, életét egy merénylő oltotta ki Svájcban 60 éves korában.

Az Én Sisim kiállítás egyik kiállított darabja

Az Én Sisim időszaki kiállítás egyik kiállított tárgya a Gödöllői Királyi Kastélyban

Erzsébet személyes bája egyéniségéből és szépségéből fakadt. TV és internet nélkül is világszerte népszerű, gyönyörű nő volt, anya, példakép és ráadásul királyné. Lelkének legbelsőbb titkait, varázsát talán soha nem fejtjük meg. De nem is szükséges. Elérhetetlensége és utánozhatatlansága évről évre emeli értékét, a róla szóló cikkek, tárgyak és kiállítások gondozzák emlékét. 

Szereted a kastélyokról szóló történeteket? Olvasd el a kétútközi Graefl Kastély történetét is, ahol még az egykori winsdori herceget is vendégül látták és amely ma restaurálva várja a szállóvendégeket, Zöld Michelin csillagos éttermében pedig a majorban megtermelt bio alapanyagokból varázsolják az étkeket a tányérokra.

Szöveg: Vincze Judit, képek: Vidéki Élet Magazin

Neked ajánljuk

Legújabb cikkeink

Kövess minket

A legújabb tartalmak várnak Rád!

Legolvasottabb

{"speed":"","height":"400","pause":"30000"}

Szerintünk

Hírlevél

Iratkozz fel a FRISSEN VIDÉKRŐL hírlevelünkre, hogy ne maradj le újdonságainkról!