Jó és rossz szomszédok a kertben – növénytársításokkal a kártevők ellen
Szoktam mondani, hogy egy biokertben a legfontosabb növényvédelem a megelőzés. Előzzük meg a betegségeket és a kártevők előfordulását is! A legszelídebb módszer és egyben az első lépés is az, ha figyelünk a növénytársításra, amihez érdemes kerttervet készíteni minden évben. Vannak ugyanis jó és rossz szomszédok a kertben és ha erre odafigyelünk, az a termés mennyiségén és minőségén is látszani fog. Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Növénytársítások, amiktől távol maradnak a kártevők
Mitől jó egy szomszéd, vagyis egy társnövény? Attól például, hogy illatával elriasztja a másik növény kártevőjét. Vagy attól, hogy a levelein keresztül „üzen”, vagy a gyökereivel „serkent”. Ezek bonyolult kémiai hatások, amik bizony kölcsönösen befolyásolják egymást. Érdemes komolyan venni. Én például minden éveben a borsó sorok közé ültetem ki a brokkoli, vagy káposzta palántákat, mert a borsó remekül megköti a nitrogént a talajban, ami a leveles növényeknek kedvez. Miközben a palánta védve van a napsugárzástól és a széltől is a sorok között. A borsó szüretelése után pedig erős és egészséges palánták sorakoznak az ágyásban. Vagy a zeller esetében jó szomszéd a kelbimbó, ugyanis így a káposztalégy kevésbé támadja meg.
A három nővér
Praktikusabb okai is lehetnek a növénytársításnak a kertben, mint például az árnyékolás, vagy támrendszer. A „három nővér” együttes pont így alakult ki, ezt szolgálja: bab, kukorica és tök. A bab felfut a kukoricára, a tök pedig a leveleivel árnyékol. De egy paradicsom éppoly jó árnyékolást tud adni egy salátának, ami az árnyékosabb helyet kedveli.
Gondolj másként a gyomokra!
A gyomok is lehetnek jó szomszédok, nemcsak a haszonnövények. Egy példa erre a libatop, mely rengeteg tetvet vonz. Ha a spenót soraiban hagyunk belőle, akkor a libatopot fogják előnyben részesíteni. De ugyanilyen fontosak a virágok is. Amellett, hogy a beporzást segítik, a büdöske és a körömvirág például riasztja a talajban a fonalférgeket, amik nagy bosszúságot tudnak okozni.
Ne feledkezz meg a vetésforgóról!
A növénytársításba a vetésforgó is beletartozik, hiszen a következő évben az előveteményes, egyfajta szomszéd szerepet tölt be. A növények nem szeretnek „saját maguk után” növekedni. Hogy miért? Mert az egyoldalú termesztésnek az lesz az eredménye, hogy ugyanaz a tápanyag fogy ki, mint amire szüksége van, vagy ugyanazokat a kórokozókat, kártevőket vonzza oda, és így nagyobb hátránnyal indul a szezonban. Érdemes akár négy évet is várni ezzel. Itt is nagy jelentősége van a tervezésnek.
Sok kölcsönhatás működik egy kiskertben, fontos, hogy törekedjünk a biodiverzitásra és érdemes szert tenni egy növénytársítási táblázatra, mely hasznos társunk lesz a megfelelő ültetési rend kialakításában.
Plusz egy tipp: a gyümölcsfák alá ültess kakukkfüvet, illóolaj tartalma segítségére lesz majd a fáknak.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Palántanevelés lépésről lépésre
Szerző: Papp-Felber Anita, biokertész – ha szeretnél egy megbízható társat a kertészkedéshez, szerezd be Anita kertésznaplóját, melyben növénytársítási táblázatot is találsz!
Neked ajánljuk
Fenntartható, céges csapatépítő rendezvényhelyszínek vidéken
A fenntarthatóság iránti elköteleződés ma már nemcsak a mindennapi...
Vidéki rendezvényhelyszínek céges karácsonyokhoz
A karácsonyi ünnepek közeledtével egyre több cég keresi az ideális...
12 lakberendezési üzlet, ahol a vidéki stílus garantált
Bár a vidéki stílus egy konkrét kategória, de többféle változata,...
Beszélgessünk a szőnyegekről – interjú egy igazán otthonos témában
Akár otthon dolgozunk, akár csak pihenni térünk haza, az ősz mindig...
Sütőtökkrémleves, az őszi napok tökéletes fogása
Vannak az ősznek egyértelmű jelei, ilyen például egy tányér gőzölgő...
Birsalmasajt, ahogy nagymama készítette
A gyermekkornak sokféle íze lehet, a szerencséseknek biztosan...