Ananászparadicsom és csokoládé habanero – neveljünk magunk palántákat konyhakertünkbe!

 Még az új év is alig kezdődött el, a szikrázó napsütéssel és a langyos szellővel már a tavasz ígérete suhant át a kerten. A teraszon egy percre megállva hallgattam a madarakat: nem tévedtem, velem együtt ők is érezték. Mégis annyira messzinek tűnt még az a jóleső izgalommal teli idő, amikor újra felhúzhatom a kertészkesztyűt, hogy frissen beszerzett új növényeim elültetésének nekilássak! A palántanevelést kezdtem hát el tervezgetni, hogy a tavaszt idén is előbb becsalogathassam az életünkbe. És egy kicsit a távoli nyarat is, amikor a különleges palánták révén kertünk újra a színek, formák, ízek kavalkádját kínálja majd.

Otthon palántát nevelni kicsit macerásabb ugyan, mint venni, mégis sok előnye van. Először is remek közös projekt a gyerekekkel közelről figyelni közösen ültetett és gondozott benti kertünk fejlődését, amellyel aztán végigvezethetjük őket a termés begyűjtéséig és feldolgozásáig tartó folyamat egészén. Különleges fantázianevű és változatos termésekkel kecsegtető fajták nevelgetése még inkább izgalmas lesz számukra, ehhez a fajtaválaszték vetőmagban sokkal szélesebb. A magok beszerzése is jóval olcsóbb, mint májusban az ültetésre kész palántáké és az eredmény biztosan bio, ha ez fontos szempont számunkra. 

Hirdetés

Tippek kezdő magvetőknek

Először is szögezzük le: paprika- és paradicsompalántát nevelni egyszerű, kicsiben is érdemes elkezdeni! Amikor először birtokba vettük házunkat a hozzá tartozó zegzugos kerttel, veterán hobbikertész szomszédom elnéző mosollyal nyugtázta lelkesedésemet, hogy én bizony – a családi hagyományt követve – magam fogok palántát nevelni. Igen, a palántákra minden nap rá kell pillantani, és hát néha kicsit nyurgulnak, de néhány alapszabály szem előtt tartásával minden különösebb erőfeszítés nélkül egészséges, termő bokrok lettek belőlük nyárra.

Magok és föld

 A fertőzésmentesség és a jó csírázóképesség érdekében megbízható forrásból származó, friss (ne több éves) magokkal dolgozzunk, és kezdésnek kevés fajtával. Vásárolhatunk kertészetben speciális palántaföldet, ezek sajnos időnként silány minőségűek, ha ilyet veszünk, fontos, hogy a tápanyagkiegészítés illetve -utánpótlás szükségességéről tájékozódjunk. Van, aki a vakondtúrás morzsalékos földjére esküszik vagy éppen saját házi keverékét használja (pl. 2/3 rész virágföldbe kever 1/3 rész beáztatott kókuszrostot). 

Ültetőedény

Csak a fantázia szab határt, hogy mi mindent hasznosíthatunk az alul kilyuggatott és fertőtlenített tejfölöspoharaktól a WC-papír gurigán és a tojástartón át az újságpapírból készített hengerig. Az utóbbiaknál fontos, hogy gyorsabban kiszárad a földjük, így az öntözésre jobban oda kell figyelni. A palánták jobban fejlődnek, ha nagyobb a rendelkezésükre álló térfogat, földjük legyen legalább 5-6 cm mély.

Magvetés, csíráztatás

A magokat a földbe ceruzával szúrt kis lyukba helyezzük (több mag esetén egymástól legalább 2-3 cm távolságra). Ne kerüljön rájuk vastag földréteg, erre az ökölszabály a mag méretének háromszorosa. A csírázáshoz még nem szükséges napos hely, de a hőigény ilyenkor magasabb, mint amire a már kikelt növénynek szüksége van, ezért a csírázó magokat jó meleg helyre tegyük. Kerülhetnek például a hűtőszekrény tetejére vagy radiátor közelébe, vigyázva, hogy ne forrósodjanak túl. Folyamatosan tartsuk őket nedvesen. A párás közeg biztosítására kíméletes szellőztetés mellett le is fedhetjük őket, vagy erre a célra a kertészetekben kapható mini üvegházat (propagátort) is használhatunk. 

Öntözés

Ajánlott az edényeket tálcára helyezni és elsődlegesen a tálcába töltött vízzel, alulról öntözni, hogy a leveleken pangó víz ne okozzon betegséget és a föld ne tömörödjön túl, mert ekkor nem kapnak elég oxigént a gyökerek. Két öntözés között kissé szikkadjon ki a föld, de ne száradjon ki sosem teljesen. A túl sok víz is okozhatja a palánták nyúlását, de végső esetben a gyökerek be is fulladhatnak. Egy csipetnyi földet az ujjaink között szétmorzsolva érezni fogjuk, hogy mennyire nedves még.

Fény és meleg

Kiültetés

A palánták kifejlődése nagyjából 8 hetet vesz majd igénybe, kiültetésre a májusi fagyosszentek után kerülhet sor. A szabadba kiültetés előtt nagyjából két hétig edzeni kell őket, hogy a kinti viszonyokhoz hozzászokjanak. Ezt egy naptól és széltől védett helyen kezdjük, fokozatosan növelve az időtartamot, majd a közvetlen napfényen töltött időt (pl. a levelek megégését elkerülendő). Átültetésnél, kiültetésnél egyaránt fontos, hogy borús időben vagy délutáni-esti időpontban végezzük, hogy ne érje rögtön tűző nap a növényt, amelynek a gyökerek sérülése miatt néhány napra is szüksége lehet, hogy magára találjon. 

És végül az igazán jó hír: a paradicsom igen hálás növény abból a szempontból is, hogy a palántanevelés során elkövetett hibáinkkal szemben meglehetősen elnéző. Ha a végén azt tapasztaljuk, hogy egy kicsit mégiscsak megnyúlt az a palánta, a kiültetésnél egyszerűen vegyük le az alsó leveleket és jó mélyre, esetleg a szárat kicsit elfektetve ültessük be a növényt. A paprikával ellentétben a földbe került részen is gyökeret fejleszt majd!

Paradicsom fajtajánlónk 

Még több kertészkedéssel kapcsolatos ötletet találsz KERT rovatunkban.

Öveges Borbála írása

Jó ültetést kívánunk!