Ananászparadicsom és csokoládé habanero – neveljünk magunk palántákat konyhakertünkbe!

 Még az új év is alig kezdődött el, a szikrázó napsütéssel és a langyos szellővel már a tavasz ígérete suhant át a kerten. A teraszon egy percre megállva hallgattam a madarakat: nem tévedtem, velem együtt ők is érezték. Mégis annyira messzinek tűnt még az a jóleső izgalommal teli idő, amikor újra felhúzhatom a kertészkesztyűt, hogy frissen beszerzett új növényeim elültetésének nekilássak! A palántanevelést kezdtem hát el tervezgetni, hogy a tavaszt idén is előbb becsalogathassam az életünkbe. És egy kicsit a távoli nyarat is, amikor a különleges palánták révén kertünk újra a színek, formák, ízek kavalkádját kínálja majd.

Otthon palántát nevelni kicsit macerásabb ugyan, mint venni, mégis sok előnye van. Először is remek közös projekt a gyerekekkel közelről figyelni közösen ültetett és gondozott benti kertünk fejlődését, amellyel aztán végigvezethetjük őket a termés begyűjtéséig és feldolgozásáig tartó folyamat egészén. Különleges fantázianevű és változatos termésekkel kecsegtető fajták nevelgetése még inkább izgalmas lesz számukra, ehhez a fajtaválaszték vetőmagban sokkal szélesebb. A magok beszerzése is jóval olcsóbb, mint májusban az ültetésre kész palántáké és az eredmény biztosan bio, ha ez fontos szempont számunkra. 

Hirdetés

Tippek kezdő magvetőknek

Először is szögezzük le: paprika- és paradicsompalántát nevelni egyszerű, kicsiben is érdemes elkezdeni! Amikor először birtokba vettük házunkat a hozzá tartozó zegzugos kerttel, veterán hobbikertész szomszédom elnéző mosollyal nyugtázta lelkesedésemet, hogy én bizony – a családi hagyományt követve – magam fogok palántát nevelni. Igen, a palántákra minden nap rá kell pillantani, és hát néha kicsit nyurgulnak, de néhány alapszabály szem előtt tartásával minden különösebb erőfeszítés nélkül egészséges, termő bokrok lettek belőlük nyárra.

Magok és föld

Hirdetés

 A fertőzésmentesség és a jó csírázóképesség érdekében megbízható forrásból származó, friss (ne több éves) magokkal dolgozzunk, és kezdésnek kevés fajtával. Vásárolhatunk kertészetben speciális palántaföldet, ezek sajnos időnként silány minőségűek, ha ilyet veszünk, fontos, hogy a tápanyagkiegészítés illetve -utánpótlás szükségességéről tájékozódjunk. Van, aki a vakondtúrás morzsalékos földjére esküszik vagy éppen saját házi keverékét használja (pl. 2/3 rész virágföldbe kever 1/3 rész beáztatott kókuszrostot). 

Ültetőedény

Csak a fantázia szab határt, hogy mi mindent hasznosíthatunk az alul kilyuggatott és fertőtlenített tejfölöspoharaktól a WC-papír gurigán és a tojástartón át az újságpapírból készített hengerig. Az utóbbiaknál fontos, hogy gyorsabban kiszárad a földjük, így az öntözésre jobban oda kell figyelni. A palánták jobban fejlődnek, ha nagyobb a rendelkezésükre álló térfogat, földjük legyen legalább 5-6 cm mély.

Magvetés, csíráztatás

A magokat a földbe ceruzával szúrt kis lyukba helyezzük (több mag esetén egymástól legalább 2-3 cm távolságra). Ne kerüljön rájuk vastag földréteg, erre az ökölszabály a mag méretének háromszorosa. A csírázáshoz még nem szükséges napos hely, de a hőigény ilyenkor magasabb, mint amire a már kikelt növénynek szüksége van, ezért a csírázó magokat jó meleg helyre tegyük. Kerülhetnek például a hűtőszekrény tetejére vagy radiátor közelébe, vigyázva, hogy ne forrósodjanak túl. Folyamatosan tartsuk őket nedvesen. A párás közeg biztosítására kíméletes szellőztetés mellett le is fedhetjük őket, vagy erre a célra a kertészetekben kapható mini üvegházat (propagátort) is használhatunk. 

Öntözés

Ajánlott az edényeket tálcára helyezni és elsődlegesen a tálcába töltött vízzel, alulról öntözni, hogy a leveleken pangó víz ne okozzon betegséget és a föld ne tömörödjön túl, mert ekkor nem kapnak elég oxigént a gyökerek. Két öntözés között kissé szikkadjon ki a föld, de ne száradjon ki sosem teljesen. A túl sok víz is okozhatja a palánták nyúlását, de végső esetben a gyökerek be is fulladhatnak. Egy csipetnyi földet az ujjaink között szétmorzsolva érezni fogjuk, hogy mennyire nedves még.

Fény és meleg

Kiültetés

A palánták kifejlődése nagyjából 8 hetet vesz majd igénybe, kiültetésre a májusi fagyosszentek után kerülhet sor. A szabadba kiültetés előtt nagyjából két hétig edzeni kell őket, hogy a kinti viszonyokhoz hozzászokjanak. Ezt egy naptól és széltől védett helyen kezdjük, fokozatosan növelve az időtartamot, majd a közvetlen napfényen töltött időt (pl. a levelek megégését elkerülendő). Átültetésnél, kiültetésnél egyaránt fontos, hogy borús időben vagy délutáni-esti időpontban végezzük, hogy ne érje rögtön tűző nap a növényt, amelynek a gyökerek sérülése miatt néhány napra is szüksége lehet, hogy magára találjon. 

És végül az igazán jó hír: a paradicsom igen hálás növény abból a szempontból is, hogy a palántanevelés során elkövetett hibáinkkal szemben meglehetősen elnéző. Ha a végén azt tapasztaljuk, hogy egy kicsit mégiscsak megnyúlt az a palánta, a kiültetésnél egyszerűen vegyük le az alsó leveleket és jó mélyre, esetleg a szárat kicsit elfektetve ültessük be a növényt. A paprikával ellentétben a földbe került részen is gyökeret fejleszt majd!

Paradicsom fajtajánlónk 

Még több kertészkedéssel kapcsolatos ötletet találsz KERT rovatunkban.

Öveges Borbála írása

Jó ültetést kívánunk!