A húsvét Európa-szerte kiemelt ünnepkör, azonban régiónként, országonként más-más egyedi szokásokkal. Cikkünkben most Skandináviába látogatunk egy kis húsvétolás erejéig, ugyanis számos érdekes és izgalmas tavaszváró, húsvétot ünneplő népszokás gazdagítja a skandináv országok kultúráját.

A tél búcsúztatása és a tavasz köszöntése rendkívül fontos esemény az északi országokban. A skandinávok valóban ünnepelnek húsvét idején. Mivel a telek sokkal keményebbek és hosszabbak náluk, a tavasz nagyon várt és kedvelt évszak, a megújulás és az újrakezdés ideje. A skandináv országokban a húsvét egy csendes időszak a lelassulásra, az elmélyedésre, a tartalmas időtöltésre a családdal és barátokkal. A húsvéti ünnepeknek az északi országokban legalább akkora súlya van, mint a karácsonynak. Bár a húsvéti hagyományaik egy tőről erednek, az évek múlásával mégis minden nép egyedi részletekkel gazdagította a saját húsvéti kultúráját.

Hirdetés

Húsvéti boszorkányjárás

Az egyik legnépszerűbb hagyomány, a húsvéti boszorkányjárás szokása gyakorlatilag az összes északi országban megtalálható. A gyerekek húsvét napján színes ruhákba – boszorkánynak öltöznek, majd házról-házra járva meglátogatják a rokonokat és barátokat. A hagyomány eddig a pontig megegyezik. A finn és a dán gyerekek színesen feldíszített fűzfavesszőket visznek magukkal a boszorkányjárásra, de amíg a finnek a ház gonosz szellemeit űzik el a vesszőkkel, a dán gyerekek áldást visznek a meglátogatott otthonokba a feldíszített ágakkal. A svéd gyerekek rajzaikat és festményeiket viszik ajándékba a háziaknak. Fizetségképpen a „jószolgálataikért” a gyerekek mindenhol csokoládétojásokat kapnak ajándékba.

Fotó: littlebearabroad.com

Gækkebrev –  a 16. század óta népszerű levelek

Szokatlan és humoros húsvéti hagyományokból sincsen hiány a skandináv országokban. Dániában például a „gækkebrev” – vicces levélkék gyártásának nagy hagyománya van. A népszokás szerint a gyerekeknek húsvétkor minél több tojást össze kell gyűjteniük. Ennek érdekében a 16. század óta küldenek „gækkebrev”-eket az ismerősöknek, barátoknak. A „gækkebrev” egy házilag készített, vicces üzenetet vagy verset tartalmazó levélke, amelynek címzettje ugyan van, de a feladóját homály fedi. Ha a címzett a levélke tartalmából kitalálja, hogy ki a feladó, kap egy húsvéti csokoládétojást. Ha nem sikerül kitalálnia, hogy kitől kapta a levélkét, akkor a feladónak jár a csokitojás.

Jöhet egy jó krimi húsvétra?

Hasonlóan izgalmas hagyomány a Norvégiában elterjedt húsvéti krimiolvasási láz. Az országban húsvét környékén elárasztják a könyvesboltokat az újonnan kiadott könyvek. Ezek persze nem tavaszi történetek vagy szakácskönyvek – hiszen a norvégok gyilkossági rejtélyekre vágynak. Ez a szokás semmilyen történelmi eseményhez nem kapcsolódik – egyszerűen a norvégok csak imádnak krimit olvasni ilyenkor. A húsvéti thrillereket „Paskekrimmen” még tejesdobozokra nyomtatva is megtalálhatjuk a tavaszi időszakban. A norvégok másik modernkori húsvéti szokása a narancs és a csokoládé beemelése a húsvéti asztalra. Ezek nélkül nincsen náluk húsvéti lakoma.

Máglyarakás és a boszorkányok távolmaradnak

Bizarr népi babonán alapuló népszokást a svédeknél is találni. A húsvéti boszorkányjárást az ország különböző pontjain fellobbanó máglyák sokasága egészíti ki. A hagyomány abból a régi hiedelemből ered, hogy a boszorkányok húsvét előtti csütörtökön egy német hegyre repültek át, hogy ott az ördöggel kokettáljanak. A boszorkányok visszatérése ellen a svédek tüzet gyújtanak hát az ország különböző pontjain, hogy elriasszák őket. Ez a szokás azonban sok galibához, tűzesethez vezetett az elmúlt években – emiatt már országszerte szigorították a máglyarakás szabályait.

Húsvétfa állítás

A skandináv háztartások egyik kedvenc húsvéti dekorációja a húsvétfa. A beltéri húsvétfák vázába állított gallyakből és ágakból állnak, színes húsvéti díszekkel dekorálva. Az eredeti svéd húsvétfát – a påskris-t valódi tollakkal, papírkakasokkal, fonalcsirkékkel és festett tojásokkal díszítették régen. A tollas húsvétfa ma is megtalálható sok svéd otthonában a tavaszi ünnep alatt. A dánoknál divatos húsvétfákat ma már a kereskedelemben kapható porcelánból- papírból- fémből- vagy éppen fonalból készült húsvéti díszekkel dekorálják. A népszerű dán cég a Maileg minden évben – kézzel festett apró fém húsvéti díszeket dob piacra, amelyekkel gyorsan és egyszerűen el lehet készíteni a skandináv húsvétfát. A húsvétfa alapanyaga lehet fűzfavessző, barkaág vagy aranyvessző ága – a virágos ágak még plusz hangulattal is kiegészítik a tavaszi dekorációt.

Nincsen húsvét tojás nélkül

A húsvét fő szimbóluma az északi országokban is a tojás, ami megjelenik a terített asztalon, a babonákon alapuló húsvéti hagyományokban, de még a húsvéti dekorációk fő irányvonalát is meghatározza. A húsvéti kézművességnek, mint a tojásfestés és -díszítés, papírkosarak és kártyák készítése, apró húsvéti díszek varrásának minden országban nagy hagyománya van. A Dániából induló – cukorkákkal megtölthető bonboniertojás például már világszerte elterjedt dekorációs eleme a húsvéti időszaknak.  A tojás legyen az festett, édes, cukros vagy éppen kaviárral töltött – mindenképpen kitüntetett helyen áll a skandináv hagyományokban.

Szerző: Skandi Trend

Fotók: Maileg/GreenGate/IB Laursen