A cementlap története

Életünk , Hagyományok , Házunk és kertünk , Lakberendezés

A cementlap (más néven terazzo vagy mettlachi ) egy hagyományos burkolat, ami az 1800-as évek második felében született Franciaországban. Az eredete, mint oly sok más dolognak is a világon, azonban nem egyértelmű, hiszen a spanyolok és az olaszok is maguknak követelik az elsőséget. Eleinte luxustermék volt, csak a nagyon gazdagok engedhették meg maguknak. Később a technológia fejlődésével és az egyre nagyobb léptékű gyártásnak köszönhetően a múlt század elején vált nagyon népszerűvé. Először Nyugat-Európában, aztán a Monarchia területén terjedt el (hazánkban is működött két nagy gyár) , végül a gyarmattartó országok gyarmatain is. Közép- és Dél-Amerikában, a Karib-szigeteken, elsősorban Kubában , és a volt délkelet-ázsiai portugál gyarmatokon, Észak-Afrikában, így Marokkóban is. Érdekesség, hogy az USA-ban mai napig „kubai csempének” hívják a cementlapot.

A századfordulón két nagy üzem is működött Magyarországon, melyek Monarchia-szerte forgalmazták gyönyörű kollekcióikat. Számos budapesti és vidéki nagyváros századfordulós lépcsőházaiban és a polgári lakásaik konyháiban találkozhatunk ezekkel az egyedi és tetszetős régi lapokkal. A második világháború után aztán a drága, kézműves technológia miatt a cementlapok folyamatosan szorultak ki a piacról, sok manufaktúra és gyár kényszerült bezárni a kapuit.

A jó hír az, hogy pár éve szerte Európában újra reneszánszát éli ez a gyönyörű burkolat, sok belsőépítész és lakberendező fedezte fel a benne rejlő hatalmas lehetőséget, így egyre több helyen találkozhatunk már cementlap burkolatokkal.