A magyarországi spárgatermesztés története

Termelőktől

Az alföldi spárga

Ha a spárga-szó felmerül, akkor mindig eszünkbe jut a filmtörténelem egyik jelenete, amikor Bridget Jones a szakácstudományát gyakorolva a recept szerint spárga helyett egy madzagot tesz a levesbe. Ő sem ismerte a zöldségek királyát, és sajnos a magyar lakosság fele is a spárgát a madzaggal azonosítja: hazánkban még mindig kevesen fogyasztják, és szeretik ezt a zöldséget. Pedig Magyarországon a spárga már a 20. század közepén is megtermett, és sok hektárnyi spárgaföld terül el az Alföld homokos térségén. A leghíresebb spárga vidék Öttömös, ahol a szezon végét egy országhírű fesztivállal zárják, és a csengelei Vetter spárgaföld Európa szerte közismert, hiszen Németországba és Ausztriába is szállítják az első osztályú fehér spárgát.

Hirdetés

Zöld vagy fehér spárga

A magyar spárga világhírű, és hazánkban a boltokban kapható spárgák nem külföldi import termékek, hanem magyar őstermelőktől származnak (habár a címkéket érdemes figyelni.) Öttömösön már a 1960-as években sok család spárgatermesztéssel foglalkozott (jelenleg kb. 30 hektáron), és a csengelei Vetter cég 30 éve kezdte meg működését, és jelenleg 120 hektáron gazdálkodik kizárólag fehér spárgával. A vastag húsú fehér típusú spárga ugyanabból a magoncból bújik ki, mint a zöld spárga, de ebben az esetben nem engedik a napra a zöldséget, így nem kezdődik meg a fotoszintézis. A zöld és a fehér spárga közötti különbség nemcsak a kinézetükben, az ízükben és az elkészítésükben jelenik meg, de a termesztésében is: a zöld spárga kisebb költségvetésű, a megműveléséhez hektáronként egy ember elégséges, és nem kell fóliázni, illetve figyelni, úgy mint a fehér spárgát, aminél 1 hektár spárgához 2-2,5 ember szükséges. A zöld spárga egy kicsit igénytelenebb növény, mint a fehér társa, hiszen a zöldnek szinte mindegy a talaj formája, a fehérnek viszont fontos a puha homok. Míg Csengelén kizárólag fehér spárgával foglalkoznak, addig Öttömösön megtalálható mindkét zöldségfajta.

spárga termesztés

Termesztés

Az idei évben a meleg éghajlat miatt két héttel korábban indult a spárga szezon, így Csengeléről már március közepén úton voltak az első szállítmányok Németországba, Ausztriába és Svájcba. Emiatt a szezon vége sem a klasszikus június 24. lett, hanem hamarabb befejezték a betakarítását, már június első hetében. Viszont a meleg éghajlat Európa-szerte befolyásolta a spárgaszezont, amelyek így nem követték egymást a megszokottak szerint (a klasszikus sorrend: spanyol, görög, magyar, német spárga szezon), hanem Európában szinte mindenhol egyszerre ért be a zöldség.

A spárga magonc formájában kerül Magyarországra, amit Hollandiából vásárolnak. A magoncot a holland palántázók magról termesztik, és a magot az elültetését követő évben magoncként értékesítik a világ többi részére. A magoncot 1 méteres távolságra 25-30 cm mélyre ültetik, így egy spárga hossza betakarításkor elérheti az 50 cm-t is, és ilyen gyökér kezdeményről általában három spárga terebélyesedik ki.

magyar spárga

Egy idei ültetésű fehér spárgaföldnek 2 év szükséges a megerősödéséhez, és a harmadik évben kerül rá a homokos bucka, azaz a bakhát, illetve a fólia, ami lassítja a spárgák kifejlődését, segítve, hogy megfelelő ütemben tudják szedni a zöldséget. Egy szép egészséges fehér spárgának a kellemes 18-20 fok szükséges, és ha annál magasabb a hőmérséklet, akkor a homokbuckákat takaró fóliát átfordítják a fekete feléről a fehér felére, (ezt teszik már a melegfront érkezése előtt is), és így lassítják spárgák gyors fejlődését.

spárga

Spárga piac

A magyar piac évről évre nyit a spárga irányába, de az átlagos magyar embereknek még mindig nem alakult ki spárgaevő-kultúrája: hogyan kell elkészíteni, kell-e pucolni, mi mellé jó fogyasztani, és míg számukra a spárga igazi kuriózumnak, ínyencségnek számít, addig az öttömösi gyerekeknek és lakosságnak természetes és mindennapos étel a zöldségek királya.

Míg a csengelei első osztályú fehér spárga túlnyomó része külföldre kerül értékesítésre, addig az öttömösi őstermelők portékái hazánkban maradnak: sok magánszemély keresi fel a spárgatermelőket, illetve éttermekbe és nagyáruházakba is visznek az árujukból. Külföldre csak nagykereskedő útján kerülnek ki az öttömösi spárgák. Öttömös azért is érdekes Csengeléhez képest, mert míg Csengelén van egy nagy termelő, a Vetter, aki többnyire külföldre értékesít, addig Öttömös kis lakosságához képest igen nagy földterületen gazdálkodnak a családok spárgával, amit önállóan értékesítenek.

spárga

Kicsi és zárt kört alkotnak a spárgatermesztők, Csengelén és Öttömösön túl Rúzsán, Jakabszálláson, és talán még Baján van egy-egy jelentős terület. Korábban Tolna megyében, Tengelicén volt nagy spárgaföld, de azt is felszámolták. Míg Németországban 30 ezer hektáron termesztenek spárgát, addig Magyarországon ez a szám mindössze kétezer hektár.

Öttömösi Spárgafesztivál

Az öttömösi szezon végét az Öttömösi Spárgafesztivállal ünnepli a lakosság, ahova sok vidéki enniszerető ember is szívesen ellátogat. A fesztivál fő attrakciója a háziasszonyok kreativitása: a Művelődési Házban a lakosok által készített spárgás ételeket lehet egy kóstoló bűn vásárlásával végigkóstolni. Egy kóstoló bón 1.500,-Ft-ba került idén (2024), és 25-féle spárgás ételt lehetett kóstolni: a rakott spárgán át, a spárgás rántott palacsintán túl egészen a spárgát tartalmazó tiramusuig vagy sportszeletig. Helyi zsűri díjazza a háziasszonyok munkáját, és több szempont alapján az idei évben a spárgapuffancs nyert.

magyar spárga

Spárga jótékony hatásai

A spárgát érdemes szezonjában rendszeresen fogyasztani, és nem csak pici sós vízben megfőzve, de rakott zöldségként, vagy salátákban eper mellé, és baconba betekerve is igazi tavasz finomság. És a spárga nagyon egészséges, jótékony hatásai közismertek.

Szabó Adrienn a Magyar Superfood c. könyvében (Boook Könyvkiadó, 2021.) is megemlíti a spárgát, mint magyar, szuperegészséges terméket: “Szupererő: A vérképzés miatt fontos vas, az immunrendszer működése miatt elengedhetetlenül szükséges cink, valamint a csontok egészségét és az agy működését támogató K-vitamin forrása.

Szöveg: Kovács Annabella

Fotók: Kovács Annabella. free photo

Még több vidéki kertes témával várunk Kertészkedés rovatunkban!

Ha nem szeretnél lemaradni a magazin folyamatosan frissülő tartalmairól, iratkozz fel ingyenes, hírlevelünkre! FELIRATKOZOM! 

Legújabb cikkeink

Kövess minket

A legújabb tartalmak várnak Rád!

Legolvasottabb

{"speed":"","height":"400","pause":"30000"}

Szerintünk

Hírlevél

Iratkozz fel a FRISSEN VIDÉKRŐL hírlevelünkre, hogy ne maradj le újdonságainkról!

Neked ajánljuk

Receptek Neked