Vajon szőnyegeket vagy festményeket látunk a padlón? Ez volt az első kérdésünk, amikor Lőrincz V. Gabi szőnyegtervező műtermébe léptünk. Különös hivatást választott: szőnyeg, szövet, falikép tervező művész. Saját designer márkáját, az LVG-t 20 éve alapította. Az alkotásban a természet és az épített környezetben észlelhető izgalmas minták, struktúrák, fény-árnyék hatások inspirálják. Matyó származású édesanyját mindig szívesen figyelte horgolás, kötés és hímzés közben. Akkoriban még tisztes távolságból tudta csak csodálni azt az óriás, mesébe illő szőnyeget, amit szülei a nappaliba vásároltak. Még átsétálni sem volt szabad rajta, annyira kellett rá vigyázni. De megtapinthatta, és az illatát is érezte, amikor leterítették a földre. Azon a napon kezdődött minden…

A hímzéstől a szőnyegtervező diplomáig

„Még nem találtam rá magyarázatot, de kislánykorom óta vonzódom a csomózott szőnyeghez. Új-Hatvanban a város szélén laktunk egy családi házban, ahol nem a belső design volt fontos, hanem a hatalmas kert, és a baromfiudvar ellátása. Én még a közeli Zagyva patakban kacsákat is úsztathattam. Nem voltak díszes szőnyegeink, csak könnyen tisztítható rongyszőnyegek, amelyeket gyakran édesanyám horgolt. Viszont mindenhol hímzéses terítők, abroszok, sőt ágyneműk voltak a házban, mert édesanyám gyönyörűen hímzett.”

Innen Pécsre, a Művészeti Szakközépiskolába ment tovább, ahol megtanulta többek között a csomózott technikát. Mestere, R. Fürtös Ilona kárpitművész bátorította, hogy a sík szövést társítsa a csomózással és tervezzen ’ relief ’ – a síkból kiemelkedő – faliképeket. Mintha hímezne, csak ezúttal ő maga szövi meg a sima szövetet és közben a csomókat is. Később a Magyar Iparművészeti Főiskolán tervezett és szőtt kihagyásos csomózással szőnyegeket, majd a csomókat különféle magasságra is vágta, majd egészen hosszúra hagyta a szálakat.

Az 1980-as években itthon nem voltak kihagyásos típusú padlószőnyegek, csak a sík és sima felület volt az elfogadott. Ez manapság már mosolyt csal a művésznő arcára, de 30 évvel ezelőtt még tényleg szokatlan kísérletnek számított. 1990-ben, Helsinkiben ismerte meg a ryijy csomózást, amely puha, laza szerkezetű, hosszúszálú skandináv csomózott szőnyegtípus, és ez a technika rabul ejtette.  A rendszerváltozás is feladta a leckét a művészeknek, amelyre így emlékszik vissza: „Sorra zártak be a kisebb-nagyobb szőnyegszövő üzemek és friss szőnyegtervező diplomásként magunkra maradtunk.”

A szőnyegek királynője

Nagyon érdekes, hogy ebben a vákumban megjelent egy szerb cég, akik megalapították az első magyarországi handtufting műhelyt. A handtufting technika kézi tűzést jelent, előnye, hogy a szőnyeg jóval rövidebb idő alatt készül el, hátránya azonban az, hogy a szálakat ragasztóval rögzítik, így rövidebb élettartamúak. Bár Lőrincz V.Gabi sok megbízást kapott handtufting szőnyegek tervezésére, de hacsak tehette, kézi szövéssel-csomózással tervezte és tervez a mai napig. Kísérletező művészként sokféle technikával dolgozik, de ezek közül a csomózás igényli a legnagyobb odafigyelést. Ez magába foglalja az aprólékos tervezést, a kézi fonalfestést. Ez az oka, hogy, akár évek is eltelhetnek, mire elkészül egy-egy nagyobb, kézzel csomózott szőnyeg. A szőnyegek királynőjének is hívják emiatt, nem véletlenül.

Nagy megtiszteltetés ezért, amikor egy textilművész felkérést kap külföldi magyar konzulátustól nagyméretű, csomózott szőnyegek tervezésére. Ezeket a szőnyegeket még itthon csomózták. Pár éve azonban ez a műhely is bezárt, azóta sajnos nincs kézi csomózást vállaló cég idehaza. A művésznő legújabb csomózott szőnyegei éppen ezért külföldön készülnek. Azonban, ha valaki kíváncsi lenne, hogy hogyan működött a csomózott szőnyeggyártás hazánkban üzemi keretek között, akkor lehetőség van ellátogatni a Bordűr Szőnyegmúzeumba. Nem érdemes kihagyni, mert nagyon különleges élmény várja a látogatókat! A múzeum a 100 éves  szőnyeggyártás történetét, interaktív formában mutatja be. Lőrincz V. Gabi által tervezett szövőfalon pedig a vendégek otthagyhatnak egy kézjegyet egy csomó, vagy egy sor szövés formájában, tisztelegve a magyar szőnyeggyártás múltja előtt… És, hogy jövője is legyen, a művésznő megalapította kollégáival a Szőnyegtervezők Társaságát, a SZETT-et.”

A vidéki otthonok jó barátai a kézzel készített szőnyegek

Az egyedi, kézi szövésű vagy csomózású szőnyegek nagyon jól mutatnak egy vidéki stílusú otthonban. Természetes színeket, melegséget, bájt csempésznek a padlóra, vagy akár kárpit formájában a falakra. Fontos szempont a fenntarthatóság is: egy egyedi darab egész életen át társunk lehet. De a legnagyobb értékük az, hogy ezek nem termékek, hanem alkotások. „A művészi szőnyeg a tér éke és fénypontja lesz, nemcsak tökéletesen illeszkedik világodhoz, hanem kézzelfogható remekmű, amelyet érezhetsz és láthatsz nap, mint nap, amely műalkotássá változtatja padlódat.”

Szerző és fotók: Lőrincz V. Gabi szőnyegtervező

Szereted a vidéki stílusú otthonokat? NÉZZ SZÉT VIDÉKI OTTHONOK ÉS LAKBERENDEZÉS rovatunkban is!

Ne maradj le folyamatosan frissülő tartalmainkról! Iratkozz fel ingyenes hírleveleünkre! FELIRATKOZOM