Izgalmas húsvéti hagyományok a nyugat-magyarországi régióban

Életünk , Hagyományok , Húsvét

A vidéki élet minden évszakban tele van érdekes eseményekkel, kalandokkal. Tavasszal a természet éledésével együtt a húsvéti ünnep köré szerveződő programok jelentenek fantasztikus kikapcsolódást. “Ahány ház, annyi szokás” – tartja a mondás, és ez pont így van a húsvéthoz köthető népszokásokkal is. Cikkünkben a nyugat-magyarországi húsvéti hagyományok felfedezésére indulunk.

Húsvéti hagyományoko nyugat-magyarországi régióból

Hetési hímes tojások – Fotó: Mesés Hetés

Hirdetés

Hetési tojások a Világörökség listáján 

 

A nyugat-magyarországi  régióban a dél-zalai településeken különös kincsekre lel a látogató. Zala megye Szlovéniával határos déli része, Hetés különösen említést érdemel, ami az Őrséghez hasonlóan földrajzilag és néprajzi szokások tekintetében is mindkét országhoz tartozik.

A Muravidék számtalan kulturális értékkel büszkélkedhet, ezek közül egyik a hetési mintával díszített hímes tojás. 

” A legkülönlegesebbek Tivadar Éva kámaházi népi iparművész keze által mintázódnak, aki élő hagyományhordozóként szerepel a Világörökség listáján”

A Vasi-Hegyháton még a plébános is beáll a húsvéti tojásba dobálók közé

Az Őrség szomszédságában, a Vasi-Hegyhát területén található Nádasdon az ünnepi mise után tojásgurítást és tojásba célzást tartanak a templomkertben. A tojásgurítás hagyománya még a pogány korból maradt fenn, hiszen a tojás a termékenység, születés és újjászületés jelképeként mindig jelen volt a vidéki szokásokban és természetesen az ünnepi ételekben is. Mellé fonott kalács, friss zöldségek és füstölt sonka dukált.

A tojásgurítás során a cél pénzérmével eltalálni az egymástól 5 kakas lépésre kihelyezett festett húsvéti tojásokat. Erre a vidékre jellemző hagyomány, hogy az első érmét a plébános dobja. A mókás húsvéti játékban aki az érmét úgy dobja, hogy az beletalál a tojásba, hazaviheti a hímes tojást.

A téli időszakban lezajlott disznóvágás után a tavaszi hónapokra beérett füstölt sonka leggyakrabban főtt formában kerül a tányérokra, ám a Vasi-Hegyháton,  Hegyháthodász településen a sonkaleves vált a húsvéti asztal ünnepi ételévé.

Húsvéti hagyományok Zalában

Háromszor hímes tojások – Fotó: Thúry György Múzeum

Mitől háromszor hímesek a tojások Dél-Zalában?

Dél-Zalában évszázados hagyománya van a tojásfestésnek. Főképp az egyszerű egyszínűre festett és viasszal írt tojások kerültek az ünnepi asztalra. A viaszolás a húsvéti tojás díszítésének jellegzetes és sokak által ismert módja, ahol az alapszín általában hagyományosan piros vagy annak valamilyen árnyalata – vörösesbarna, sárgáspiros, rózsaszínű.

A Nagykanizsa környékén azonban a szokásoktól eltérően, fekete alapszínre festés után viaszolták a tojásokat az asszonyok. A feketére festés előtt kerültek rá a minták a tojásokra két fázisban, két színnel, ezért hívják háromszor hímes tojásoknak. 

Húsvéti hagyományok Zalában

Asszonyok háromszor hímes tojásokkal – Fotó: Thúry György Múzeum

Húsvéti hagyomány: a keresztszülőség és mátkaság ünnepe az Őrségben és Zala megyében

A húsvéti ünnep zárónapja fehérvasárnap egyes területeken mátkálóvasárnap, komálóvasárnap néven ismert szokás. Húsvétot követő vasárnapon az Őrségben és Zala megyében a keresztszülők meglátogatták keresztgyerekeiket, akiknek különleges hímes tojást vittek. Ezt a tojást mátkatojásnak is nevezték, amit a gyerekek éveken át őriztek.

Szintén ilyenkor vált szokássá a szertartásos barátságkötés, a komálás, a mátkálás. Komatál küldésével erősítették a rokoni vagy baráti kapcsolatot. A komatálon hímes tojás, sütemény, gyümölcs és bor volt. 

HÚSVÉTI PROGRAMOKÉRT nézzetek szét PROGRAMAJÁNLÓNKBAN!

Szöveg: Márton Anikó

Nyitókép: nyugat.hu

Neked ajánljuk

Legújabb cikkeink

Jeles napok

Legolvasottabb

{"speed":"","height":"400","pause":"30000"}

Szerintünk

Hírlevél

Iratkozz fel a FRISSEN VIDÉKRŐL hírlevelünkre, hogy ne maradj le újdonságainkról!