Izgalmas húsvéti hagyományok a nyugat-magyarországi régióban

A vidéki élet minden évszakban tele van érdekes eseményekkel, kalandokkal. Tavasszal a természet éledésével együtt a húsvéti ünnep köré szerveződő programok jelentenek fantasztikus kikapcsolódást. „Ahány ház, annyi szokás” – tartja a mondás, és ez pont így van a húsvéthoz köthető népszokásokkal is. Cikkünkben a nyugat-magyarországi húsvéti hagyományok felfedezésére indulunk.

Hetési hímes tojások – Fotó: Mesés Hetés
Hetési tojások a Világörökség listáján
A nyugat-magyarországi régióban a dél-zalai településeken különös kincsekre lel a látogató. Zala megye Szlovéniával határos déli része, Hetés különösen említést érdemel, ami az Őrséghez hasonlóan földrajzilag és néprajzi szokások tekintetében is mindkét országhoz tartozik.
A Muravidék számtalan kulturális értékkel büszkélkedhet, ezek közül egyik a hetési mintával díszített hímes tojás.
A Vasi-Hegyháton még a plébános is beáll a húsvéti tojásba dobálók közé
Az Őrség szomszédságában, a Vasi-Hegyhát területén található Nádasdon az ünnepi mise után tojásgurítást és tojásba célzást tartanak a templomkertben. A tojásgurítás hagyománya még a pogány korból maradt fenn, hiszen a tojás a termékenység, születés és újjászületés jelképeként mindig jelen volt a vidéki szokásokban és természetesen az ünnepi ételekben is. Mellé fonott kalács, friss zöldségek és füstölt sonka dukált.
A tojásgurítás során a cél pénzérmével eltalálni az egymástól 5 kakas lépésre kihelyezett festett húsvéti tojásokat. Erre a vidékre jellemző hagyomány, hogy az első érmét a plébános dobja. A mókás húsvéti játékban aki az érmét úgy dobja, hogy az beletalál a tojásba, hazaviheti a hímes tojást.
A téli időszakban lezajlott disznóvágás után a tavaszi hónapokra beérett füstölt sonka leggyakrabban főtt formában kerül a tányérokra, ám a Vasi-Hegyháton, Hegyháthodász településen a sonkaleves vált a húsvéti asztal ünnepi ételévé.

Háromszor hímes tojások – Fotó: Thúry György Múzeum
Mitől háromszor hímesek a tojások Dél-Zalában?
Dél-Zalában évszázados hagyománya van a tojásfestésnek. Főképp az egyszerű egyszínűre festett és viasszal írt tojások kerültek az ünnepi asztalra. A viaszolás a húsvéti tojás díszítésének jellegzetes és sokak által ismert módja, ahol az alapszín általában hagyományosan piros vagy annak valamilyen árnyalata – vörösesbarna, sárgáspiros, rózsaszínű.
A Nagykanizsa környékén azonban a szokásoktól eltérően, fekete alapszínre festés után viaszolták a tojásokat az asszonyok. A feketére festés előtt kerültek rá a minták a tojásokra két fázisban, két színnel, ezért hívják háromszor hímes tojásoknak.

Asszonyok háromszor hímes tojásokkal – Fotó: Thúry György Múzeum
Húsvéti hagyomány: a keresztszülőség és mátkaság ünnepe az Őrségben és Zala megyében
A húsvéti ünnep zárónapja fehérvasárnap egyes területeken mátkálóvasárnap, komálóvasárnap néven ismert szokás. Húsvétot követő vasárnapon az Őrségben és Zala megyében a keresztszülők meglátogatták keresztgyerekeiket, akiknek különleges hímes tojást vittek. Ezt a tojást mátkatojásnak is nevezték, amit a gyerekek éveken át őriztek.
Szintén ilyenkor vált szokássá a szertartásos barátságkötés, a komálás, a mátkálás. Komatál küldésével erősítették a rokoni vagy baráti kapcsolatot. A komatálon hímes tojás, sütemény, gyümölcs és bor volt.
Neked ajánljuk

Falra fel! – avagy mi fán terem a design falak festése?
A Design Fal Szeged két vidám, kreatív barátnő, Márti és Réka...

A magyar fűszerpaprika, Frida Kahlo és a buja angolkertek ihlették a legújabb Annie Sloan krétafesték kollekciót
Hungarikumunk, a fűszerpaprika inspirálta az Annie Sloan...

Görbeország – egy régi, igazi élet, amibe beleszületni már nem lehet
Izgalmas küldetést választott Mohos Zsófia, aki fotográfusként...

Egészségünk őre a napraforgóméz – kampány indult a népszerűsítésére
A napraforgó ezer titka, avagy elhúzták a mézesmadzagot -a napokban...

Birsalmasajt, ahogy nagymama készítette
A gyermekkornak sokféle íze lehet, a szerencséseknek biztosan...

Az igazi fűszeres almáspite receptje
Egy jó almáspite minden alkalomra tökéletes választás. A mai...