A házi joghurtkészítés fortélyai

Joghurtkészítés házilag? Igen! Lehet, hogy már híre ment: barátságba kerültem a zabpehellyel. Készítettem belőle sok mindent, többek között granolát is, (méghozzá nagyon-nagyon finomat- talán ez az egyetlen hibája, nassolom is jócskán…), amit én általában joghurttal eszem. Aztán futás közben – mostanában ott jönnek az okos ötletek – megvilágosodtam: tudok én joghurtot is csinálni házilag! Láttam, hogy Mami is készített ilyet, tavaly, nyáron ettem is belőle, ízlett is. Így hát már hazafelé menet felhívtam, hogy árulja el a titkot, hogyan is készül a joghurt – otthon. Borzasztóan egyszerű…

Házi joghurt

Hirdetés

Kell hozzá: 1 liter tej, nem tartós (!), lehet friss is –mármint közvetlenül a tehénből-, de azt először fel kell forralni, 1 doboz élőflórás joghurt

Elkészítés:

A tejet langyosítom kézmelegre, hozzákeverem a joghurtot, még egy picit langyosítom és utána csavaros üvegekbe szedem őket. Egy nagyobb lábasban vizet melegítek, azt is olyan jó kézmelegre és beleállítom a már lezárt joghurtos üvegeket úgy, hogy kb. a nyakukig érjen a víz (célszerű nagyjából hasonló méretű üvegeket választani). Hagyom, hogy kihűljön az egész.

Hirdetés

A melegítős műveletet esetleg meg lehet ismételni még egyszer. Ha este elkészítjük, reggelre finom joghurtunk van. A dolog ezek után elviekben már önfenntartó, tehát mindig csak tejet (vagy egyszer egy tehenet) kell vennünk és gyárthatjuk a joghurtot otthon. Azt kell mondanom, hogy szerintem a második adag, ami már teljesen házi, még finomabb, mint az első.

„Aztán persze utána irodalmaztam a dolognak a világhálón és találtam néhány érdekességet, praktikát…”

…ezek közül szemezgetek néhányat, hogy miért és mire jó a joghurt:

– A joghurt készítéséhez szükséges a tej, meg az, hogy bizonyos baktériumok elszaporodjanak benne (Lactobacillus bulgaricus, L. acidophilus, Streptococcus thermophilus). Ezek bontják a tejcukrot (ezért tejcukor/laktóz-érzékenyek is fogyaszthatják) és savanyítják, megalvasztják a tejet. A képződő tejsav tartósítja, míg az acetaldehid a jellegzetes ízét adja. Utóbbiért a Lactobacillusok felelősek, és ettől lesz a joghurt joghurt és nem aludttej.

– A baktériumoknak szaporodniuk kell, hogy benépesítsék a tejünket és elvégezzék a rájuk kiszabott munkát. Ehhez optimálisan 40°C körüli hőmérséklet kell nekik, amit elérhetünk a vízfürdővel, vagy a férjünk vastag, téli, meleg pulóverével (ez lassabb módszer: 1-2 nap, de a bugyoláláson kívül nincs vele munka), vagy úgy, hogy a sütőt 40°C-ra melegítjük és berakjuk az üvegeket pár órára, vagy pedig nyáron kirakjuk a joghurtos kübliket napozni. 1-2 teáskanál cukorral még nagyobb lendületet adhatunk a szorgos „munkásaink” szaporodásának.

– Oltóanyagnak tehát az lesz a jó joghurt, amelyikben ezek a baktériumok élnek (élőflórás) és jó sokan vannak. Ezt pedig onnan tudjuk, hogy a) a joghurtnak rövid idejű a szavatossága, b) a fólia felpúposodik a tetején.

– Ha a kész terméket tiszta konyharuhába tesszük és hagyjuk kicsöpögni, akkor sűrűbb, „görög” joghurtot kapunk.

– Miért is jó a joghurt? Élettanilag persze, azon túl, hogy finom. Fehérjében gazdag és mint tejtermék sok kálciumot is tartalmaz, ami jó a csontritkulás megelőzésére, gyerekeknek a csontok fejlődéséhez. Ezen kívül van még benne foszfor, kálium meg B-vitamin is. A fentebb már részletesen bemutatott baktériumok pedig hasznosak az emésztés szempontjából, segítenek abban, hogy kedvező bélflóra alakuljon ki, ami állítólag a hosszú élet egyik titka.

Ha valaki a joghurtot nem csak granolával szeretné enni, itt egy egyszerű recept uborkasalátához.

Tipp!

A házi joghurthoz házi granola dukál. A granola készítéséről korábbi cikkünkben olvashatsz! Katt ide: Csodálatos zabpehely

Simon Zsófia írása

Kiemelt kép pexels.com