A vidéki kertekben most a lédús, napsárga sárgabarackokè a főszerep, ezért összegyűjtöttünk néhány meglepő érdekességet a nyár egyik kedvenc gyümölcséről. Gondoltátok volna, hogy a lekvárok és a pálinkák királynője több száz éve otthonra talált hazánkban? És azt tudtátok, hogy a Földön élő leghosszabb életű népcsoportok egyikének legfőbb tápláléka?  Cikkünkben olvashatsz arról is, hogy a sárgabarack miért is lehet a kulcs a hosszú élethez.

„Európában Magyarország a kajszibarack igazi hazája.”

A rózsafélék családjába tartozó sárgabarack géncentruma, azaz keletkezési helye Kína északi része és Örményország.  Tudományos neve Prunus armeniaca, vagyis ’örmény szilva’. Abban nincs egyértelmű szakmai vélemény, hogy Magyarországra mikor érkezett először, termesztése a török hódoltság idején kezdődött. Ezután új magyar fajtákat is előállítottak és az 1600-as évek végére már nagy hírnevet szerezett magának a magyar kajszibarack Európában. Később, a 19. században Dr. Entz Ferenc az első magyar kertészeti szakiskola alapítója, az akkoriban nagy reformokra szoruló, hazai szőlészet, borászat és gyümölcstermesztés nagy alakja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja ezt írja róla: „Európában Magyarország a kajszibarack igazi hazája.”

Hazánkban számos sárgabarack fajta terem, például: Pannónia kajszi, Ceglédi óriás, Ceglédi kedves, Gönci barack, Mandula barack, Rózsa kajszi, Kioto, Bergeron…

Sárgabarack, a lekvárok és pálinkák királynője

Belőle készül a magyar konyhákban a legtöbb lekvár, de befőttnek is kedvelt gyümölcs, pálinkának különösen. Szinte egész nyáron érik, ha számára megfelelő az időjárás, akkor általában június közepétől augusztus közepéig terem. Találkozhatunk más névváltozataival, úgy, mint kajszibarack, majombarack, kajszi, de biztosak lehetünk benne, hogy ugyanarról a gyümölcsről van szó. Még a tavaszi lombfakadas előtt virágzik, ezért a korai fagyok tizedelhetik termését. Szárazságtűrő, kedveli a vályogtalajokat, és a napos fekvésű területeket. Fái átlagosan 25 évig teremnek. Utóérő, ami azt jelenti, hogy szedése után is javulhatnak a beltartalmi értékei, de ez akkor igaz, ha még a teljes érettségi állapot beállása előtt szedjük le. Természetesen, a fán beérett gyümölcsök ízéhez nem fogható semmi. Onnan lehet tudni, hogy a sárgabarack érett, hogy ha elkezdjük forgatni, könnyedén leválik a fáról, tapintásra nem kemény, héja vékony már. Az érett barackok színe fajtától függően- narancssárga, pirosas élénk világossárga, vagy egyes részein rózsaszínű.

Az érett, gyönyörű sárgabarackok látványa a nyarat idézi.

Hirdetés

Sárgabarack mint életelixír

A Földön élő, hat leghosszabb életű közösség egyike a hunzák. Pakisztán Kínával határos vidékén élnek egy termékeny, nehezen megközelíthető völgyben. Nagy területen termő sárgabarack ligeteik összes termését ők maguk fogyasztják frissen és aszalva is. Magjából olajat sajtolnak, amit bőrápolásra is használnak a hunza nők, akik köztudottan 15-20 évvel fiatalabbnak tűnnek koruknál. A világon a legtöbb sárgabarack egyébként Törökországban terem, az ottani termés legnagyobb részéből aszalt sárgabarack készül. A kajszibarack az egészségünkre rendkívül jó hatással van a benne lévő rengeteg rost, C,- és A-vitamin miatt. Magjából kinyert olaja is tartalmazza ezt a nagy mennyiségű A-vitamint, de emellett E-vitamint és telítetlen zsírsavakat. A marcipán illatú olaj bőrápoláshoz, masszásokhoz ezért nagyon kedvelt; újszülötteknél is használhatjuk. Száraz, öregedő, fáradt bőrre ajánlott elsősorban. Olaját fogyasztva csökken az LDL – koleszterin (köznapi nevén rossz koleszterin) szint a szervezetben.

A sárgabarack magjából sajtolt növényi olaj superfood a bőrnek.

Gönci magyar kajszi és a Gönci Barack Ünnep 

Mi az, ami elsőre eszünkbe jut Göncről? Persze, hogy a nemzetközi hírnevet szerzett hungarikum, a gönci magyar sárgabarack!  Ugyanis az eredetvédelmi szabályozás szerint Gönc, Boldogkőváralja és a Zemplén-hegység lábánál fekvő, meghatározott területekről származó gönci barack és a belőle készült pálinka hungarikum. Ezen a tájon a tél egyenletesen hideg, ezért itt a legkisebb az országban a  kajszibarack- termesztés kockázata.  Az 1960-tól önállónak elismert gönci barackfajtát ebben az évben is megünneplik Gönc városában. 2024. július 20-án várnak szeretettel mindenkit a Gönci Barack ünnepre, ahol meg lehet majd kóstolni a nemzetközi hírű, kellemesen édes barackfajtát.

fotó: Elekes-Vécsei Nóra

forrás: Geday Gusztáv: A múlt magyar tudósai- Entz Ferenc , Akadémiai kiadó Budapest

 Kipróbálnál néhány finom sárgabarackos receptet? Nézz körül honlapunkon!

• https://videkielet.hu/nagymama-lekvarja/
• https://videkielet.hu/a-nyar-gyumolcsos-slagere-a-clafoutis-a-megunhatatlan-tejes-pite-receptje/

Iratkozz fel Frissen Vidékről hírlevelünkre, hogy ne maradj le az újdonságokról!