A Cseresnyés-Schrieber Kúria lakói: egy hagyományőrző magyar, egy huncut amerikai és családjuk
Arizona – Csopak: csak oda
Réka veszprémi gyökerekkel büszkélkedik, édesapja anno a Balatonon vitorlás oktatóként kereste a kenyerét. Diáklányként egyetemi sportösztöndíjjal Arizonában tanult, amely lehetőségből kihozta a maximumot: négyszeres All-American teniszbajnokként a nevét még ma is emlegetik az ottani egyetemen. Az államokba érkezésekor megismerkedett későbbi férjével, a mérnök-közgazdász Jared Schrieberrel, akivel összeházasodtak, majd született három gyermekük. Összesen 18 évet töltöttek együtt az USA-ban, s közben rendszeresen Magyarországra látogattak. Idővel mindkettőjüknek a Balaton vidéke, különösen Csopak lett a második szerelme. A pár először csak szőlőt vett a borvidéken, az elöregedett szőlőültetvényeket újratelepítették, de borászkodásra alkalmas hely híján a szőlőt eladni kényszerültek. Egy jövőbeli borászat álmával viszont veszprémi családi gyökereiket remélték újjáéleszteni. Történt egyszer, hogy chardonnay szőlőjüket a szüret előtt alaposan megdézsmálták a vaddisznók, a borkészítésre így alkalmatlanná vált szőlőből ezért egy környékbeli bérfőzdében pálinkát főzettek – a remekül sikerült pálinkát ennél fogva „Disznóság” névre keresztelték, ami a Pannon Pálinka – és Párlatversenyen ezüstérmet nyert.
Helyrajzi száma: 1
„Egyszer csak eljött az idő, amikor már belefáradtunk a sok ingázásba.”- mesélik egyszerre. Ekkor végleg eldöntötték, hogy Magyarországon telepednek le, Jarednek csak egy kérése volt: a borvidéken keressenek házat, amit nemsokára meg is találtak. Réka egy kirándulás alkalmával meglátta a Dobó étterem kerítésén az eladó táblát, a többi pedig – ahogy mondják- már történelem.
„Csopak középkori, Szent István király tiszteletére emelt templomának köveiből épült a ház, amit a Séd patak egy árvíz alkalmával elmosott, és csak a templom tornya maradt meg épen. Ennek emlékét őrzi ma is a csopaki Csonkatorony.”- meséli Réka. Az egyház döntése értelmében nem építették újjá a templomot, hanem köveiből a káptalannak építettek házat, a mai Cseresnyés-Schrieber kúria elődjét. Történeti jelentőségét az is mutatja, hogy a falu főutcáján az 1-es helyrajzi számon fekszik a régi térképmásolatok szerint is, vagyis a településrendezés kiindulópontja feltehetően ez a nemesi lak volt.
A káptalan tiszttartói funkciók ellátása után az épület szolgált erdészlakként, majd amikor a Dobó család kezébe került, a környék híres vendéglátó, borozó helye, és közéleti színtére lett. „Sokan még ma is megállnak a kapuban, és a Dobó éttermet keresik.”- meséli Réka.
Az „Év háza”pályázat különdíjasa
Amellett, hogy történelem órák kivételes témája lehet, a vidéki otthonteremtés és építészet iránt érdeklődőket is magával ragadja az újjászületett kúria. Átépítését és bővítését a pár és Réka édesanyja, Cseresnyés Magdolna elképzelései és lelkesedése, a szakmai kivitelezést pedig a Mérmű Építész Stúdió tapasztalata, tudása irányította, akiknek munkáját 2019-ben „az Év háza” pályázat bíráló bizottsága különdíjjal jutalmazta.
Új generációk a régi tornácon
A kerítés előtt lenyűgözve állunk: a tekintélyes épület, amely az utcáról nézve kiemelkedik környezetéből, tiszteletet ébreszt bennünk. Rékától megtudjuk, hogy ez az új fedélszerkezetnek is köszönhető, mert a tető újjáépítése lehetővé tette az építészeknek, több, tágas hálóhelyiség tervezését, hogy a rokonság is elférhessen a házban. A Cseresnyés nagyszülőknek ugyanis nyolc unokája van, és a multigenerációs család gyakran gyűlik össze a villában. Azért, hogy a ház falain kívül is együtt időzhessenek, a Mérmű Stúdió építészei egy fedett, de nyitott teraszt csatoltak az udvarhoz kapcsolódó, régi boltozattal rendelkező tornáchoz. További szép és merész alkotásuk a keleti homlokzaton egy „kódisállásos” bejárat, ami ezen a vidéken a szerényebb kúriákra jellemző építészeti megoldás volt.
A ház berendezését Rékáék az időtálló vastag falakhoz, és a termetes boltívekhez hangolták. A falakhoz hasonlóan, a boltívek és boltozat is eredeti állapotukban megmaradtak. Erre jó példa a fölszinten a déli sarokszoba, amit nagyon szépen sikerült konzerválni valamint a konyha eredeti, téglából rakott, íves boltozata, amit a felújításkor megtisztítottak és kijavítottak. A térben amolyan puritán kifinomultság uralkodik és számos csoda felfedezhető. A rusztikus, letisztult vidéki hangulatot a család nőtagjai álmodták meg. A fehér, pasztell és szürke színek a falakon az időtlenséget hirdetik és harmóniában vannak a kárpitokban előtűnő, a Balatonra emlékeztető üdítő kékkel és zölddel. A konyhabútor és a beltéri burkolatok a La Meridiana mediterrán lakberendezési stúdió keze munkáját dicsérik. A tulajdonosok a ház alatt elterülő, sokat látott pincéről sem feledkeztek meg. Megújult itt is minden: csodás, régi korokat idéző kőburkolata az Otti Manufactúrától származik. A két évig tartó felújítás 2017-ben ért véget, a munkálatokat a család dokumentálta, és albumba rendezte.
Híres felmenő, akihez Vörösmarty Mihály borozni járt
A család híres őse, a korát megelőző hazafi Dr. Cseresnyés Sándor. A 19. század elején szerzett orvosi diplomát, 1848-tól pedig Veszprém vármegye tiszti főorvosa. Mindemellett a Somló szerelmese, aki számottevően foglalkozott „a Hegy” földrajzával és lelkével, nevéhez fűződik Somló első helytörténeti könyvének írása is. Itt termett szeretett szőlője, és jó borosgazda lévén időnként látogatókat is fogadott. Leghíresebb vendége Vörösmarty Mihály volt, aki nála borozott legszívesebben, amikor a Somlón – vagy, ahogy ő hívta- „Isten itt felejtett kalapján” időzött.
A vidéki építészet kincsestárába tartozik ez a kúria, amelynek nem csak múltja, jelene és jövője, hanem mondanivalója is van. Ahogy fekvése, története, úgy átépítésének koncepciója és jelenlegi lakói is egyediek. A történet része lett immáron a Cseresnyés-Schrieber család, akik egykoron a Somló és már Csopak szerelmesei is lettek.
Képek: Jurassza Zsófia, Szabó Miklós
Tervező: Mérmű Építész Stúdió
Szerző: Elekes-Vécsei Nóra
Szereted a vidéki stílusú lakberendezést? Nézz szét VIDÉKI OTTHONOK rovatunkban is!
Ha kedvet kaptál a környéken kirándulni vagy borozni, ajánljuk szeretettel következő cikkeinket:
Egyszer volt, hol nem volt Balatonfüred
Organikus szőlőművelés és világhírű olaszrizlingek: A Zelna borászat története
Tihany misztikus kincsei nyomában
Neked ajánljuk
Beszélgessünk a szőnyegekről – interjú egy igazán otthonos témában
Akár otthon dolgozunk, akár csak pihenni térünk haza, az ősz mindig...
Egyedi igényekre egyedi stílussal válaszol Takács Tímea faldekor művész
Takács Tímea, a Timi Wall Art alapítójának lendületes, vidám...
Vidéki rendezvényhelyszínek céges karácsonyokhoz
A karácsonyi ünnepek közeledtével egyre több cég keresi az ideális...
„Láthatóvá tenni a csendet” – Interjú Miklós Hajnal képzőművésszel
„FlowBalaton alkotói portrék” sorozatunkban ezúttal Miklós Hajnalt...
Másodérésből első osztályú fűszeres füge chutney
Nem is lehetne szebb nyitánya az ősznek, mint a füge másodérése és...
Így készül a szilvalekvár sütőben.
Dédnagymamáink, nagymamáink jóval népesebb családokban éltek, mint...