Márton-napi hagyományok, népszokások – izgalmasabbak, mint gondolnád

November 11-én Márton napja van, melyen már a római időkben is hedonista mulatságokat tartottak. Ekkor ünnepelték a tél kezdetét és a mezőgazdasági munkák végét. Régen, az ezt az időszakot végigdolgozó cselédek ilyenkor kapták meg fizetségüket és hozzá egy libát. A Márton-nap a karácsonyt megelőző 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap is, amikor a hagyomány szerint nemhogy megengedett, de szinte kötelező a jóízű lakoma, táncmulatság és persze az újbor kóstolása.

Miért éppen libát eszünk és bort iszunk Márton-napon?
A legenda szerint a Római Birodalomban született Szent Márton a császár katonájaként dolgozott, és egy hideg téli estén köpenyét egy fázó koldusnak ajándékozta. Aznap este Jézus a koldus alakját öltve megjelent Szent Márton álmában, aki ezután eldöntötte, hogy Isten szolgálatába áll. Később püspökké akarták avatni, de a fennmaradt történetek szerint Szent Márton egyszerű papként képzelte el az életét, így egy libaólba igyekezett elrejtőzni a püspökké avatása elől, de a libák hangos gágogása lebuktatta.

Egy régi római monda is köthető a Márton-nap történetéhez, miszerint az alvó őrséget a Capitolium lúdjainak éktelen gágogása ébresztette fel éjjel, amikor a gallusok el akarták foglalni a várost. Ennél egy hétköznapibb magyarázat, hogy a tömött liba ekkorra vált alkalmassá arra, hogy levágják.

Az éttermek ma már különlegesebbnél különlegesebb liba ételeket kínálnak és egyre több háziasszony is kísérletezik otthon a libafogások hagyományos (libasült, párolt káposztával) vagy újszerű elkészítésével. Régen az állat hátsó részéből küldtek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.
A főzésen kívül nagyon mást nem is lehetett csinálni aznap, hiszen a hagyomány szerint mindenfajta házimunka tilos. Enni viszont kötelező, hiszen a mondás szerint, „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.”
„A bornak Szent Márton a bírája” tartja a mondás, ami annyit jelent, hogy ilyenkor kóstolták meg az újbort a gazdák, lakoma közben megkínálták egymást és büszkélkedtek saját nedűjükkel. Úgy tartották, minél többet fogyasztanak az italból, annál jobb egészségnek örvendhetnek majd.
Nem mindegy, hogy milyen idő van Márton-napon
Az időjárást is megjósolták ekkor, melyek szólások, közmondások formájában maradtak fenn: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” „Ha jókedvű Márton, kemény lesz a tél, ha borús, akkor borongós”
A sült liba mellcsontjából is következtettek az időjárásra: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas.
Forrás: wikipedia,marton-nap.info
Neked ajánljuk

A levendulatermesztés története
A levendulatermesztés majdnem egyidős az emberiséggel. Több mint...

Pünkösdi hagyományok, pünkösdi jelképek
Pünkösd időszaka a magyar hagyományban mindig is a párkeresésről,...

Csináld magad kerti ötletek – fókuszban az újrahasznosítás
Új sorozatunkban Ipacs Éva lakberendező mutat be olyan vidéken élő...

Bontásból építés – a bontott téglák dicsérete
Állandósulni látszik az a lakberendezési irányzat, mely természetes...

Budaörsi kistermelő mikrozöldje az ország legjobbjai között
Az emberiség egyik ősi kihívása, hogy megfelelő táplálékot tehessen...

A nyár gyümölcsös slágere a Clafoutis – a megunhatatlan tejes pite receptje
Ha nyár, akkor gyümölcsös piték minden mennyiségben! A hagyományos...