Jó és rossz szomszédok a kertben – növénytársításokkal a kártevők ellen
Szoktam mondani, hogy egy biokertben a legfontosabb növényvédelem a megelőzés. Előzzük meg a betegségeket és a kártevők előfordulását is! A legszelídebb módszer és egyben az első lépés is az, ha figyelünk a növénytársításra, amihez érdemes kerttervet készíteni minden évben. Vannak ugyanis jó és rossz szomszédok a kertben és ha erre odafigyelünk, az a termés mennyiségén és minőségén is látszani fog. Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Növénytársítások, amiktől távol maradnak a kártevők
Mitől jó egy szomszéd, vagyis egy társnövény? Attól például, hogy illatával elriasztja a másik növény kártevőjét. Vagy attól, hogy a levelein keresztül „üzen”, vagy a gyökereivel „serkent”. Ezek bonyolult kémiai hatások, amik bizony kölcsönösen befolyásolják egymást. Érdemes komolyan venni. Én például minden éveben a borsó sorok közé ültetem ki a brokkoli, vagy káposzta palántákat, mert a borsó remekül megköti a nitrogént a talajban, ami a leveles növényeknek kedvez. Miközben a palánta védve van a napsugárzástól és a széltől is a sorok között. A borsó szüretelése után pedig erős és egészséges palánták sorakoznak az ágyásban. Vagy a zeller esetében jó szomszéd a kelbimbó, ugyanis így a káposztalégy kevésbé támadja meg.
A három nővér
Praktikusabb okai is lehetnek a növénytársításnak a kertben, mint például az árnyékolás, vagy támrendszer. A „három nővér” együttes pont így alakult ki, ezt szolgálja: bab, kukorica és tök. A bab felfut a kukoricára, a tök pedig a leveleivel árnyékol. De egy paradicsom éppoly jó árnyékolást tud adni egy salátának, ami az árnyékosabb helyet kedveli.
Gondolj másként a gyomokra!
A gyomok is lehetnek jó szomszédok, nemcsak a haszonnövények. Egy példa erre a libatop, mely rengeteg tetvet vonz. Ha a spenót soraiban hagyunk belőle, akkor a libatopot fogják előnyben részesíteni. De ugyanilyen fontosak a virágok is. Amellett, hogy a beporzást segítik, a büdöske és a körömvirág például riasztja a talajban a fonalférgeket, amik nagy bosszúságot tudnak okozni.
Ne feledkezz meg a vetésforgóról!
A növénytársításba a vetésforgó is beletartozik, hiszen a következő évben az előveteményes, egyfajta szomszéd szerepet tölt be. A növények nem szeretnek „saját maguk után” növekedni. Hogy miért? Mert az egyoldalú termesztésnek az lesz az eredménye, hogy ugyanaz a tápanyag fogy ki, mint amire szüksége van, vagy ugyanazokat a kórokozókat, kártevőket vonzza oda, és így nagyobb hátránnyal indul a szezonban. Érdemes akár négy évet is várni ezzel. Itt is nagy jelentősége van a tervezésnek.
Sok kölcsönhatás működik egy kiskertben, fontos, hogy törekedjünk a biodiverzitásra és érdemes szert tenni egy növénytársítási táblázatra, mely hasznos társunk lesz a megfelelő ültetési rend kialakításában.
Plusz egy tipp: a gyümölcsfák alá ültess kakukkfüvet, illóolaj tartalma segítségére lesz majd a fáknak.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Palántanevelés lépésről lépésre
Szerző: Papp-Felber Anita, biokertész – ha szeretnél egy megbízható társat a kertészkedéshez, szerezd be Anita kertésznaplóját, melyben növénytársítási táblázatot is találsz!
Neked ajánljuk
Új egységgel bővült hazánk egyik legnépszerűbb vidéki szálláshelye
Nagy lendülettel, a szokásos hétköznapi sebességgel száguldok,...
Családi pihenés a téli szünetben – varázslatos szálláshelyek vidéken
A téli szünet a pihenés, a feltöltődés és a közös családi élmények...
Látogatóban Herczeg Ágota festőművész otthonában
Hajnal van. A felkelő nap első fényei milliárd vakító fénypontként...
12 lakberendezési üzlet, ahol a vidéki stílus garantált
Bár a vidéki stílus egy konkrét kategória, de többféle változata,...
Egészben sült oldalas rozmaringos burgonyapürével
Bár az oldalas nem tartozik a diétás fogások közé, ki ne emlékezne a...
Az egyszerű, gyors és finom karácsonyi bejgli receptje
Ez a karácsonyi bejgli recept valóban egyszerű, gyors és finom....