Szabad szemmel: Kévés Andor, a világhírű magyar fotós, aki Soltvadkertről indult
Kévés Andor soltvadkerti születésű fotóművész fiatal kora ellenére igazán izgalmas élettörténetet tudhat magáénak. A fotózásnak köszönhetően bejárta a világot: Krétától, Dubaion keresztül a Seychelle-szigetekig sok helyen megfordult, de itthon, vidéken érzi magát igazán elemében. Egy szenvedélyes és céltudatos embert ismertünk meg, aki a civil életében megéli, a munkájában örökül hagyja a nagy pillanatokat. Ha kíváncsiak vagytok, milyen kacinfántos úton jutott el ez a fiatalember az imádott hivatásáig, tartsatok velünk!
Alföldi gyökerek és esküvőfotózás a Seychelle-szigeteken
Vadkerten és Kiskőrösön nincsen olyan ember, aki ne ismerné, mert nagyon korán, már azelőtt hírnevet szerzett magának, hogy világbajnok fotós vált belőle. Iskolás éveiben versenyszerűen táncolt, majd tizenkét évvel ezelőtt tánciskolát nyitott a környékbeli gyerekeknek, akik szüleikkel együtt nagyon megkedvelték őt. Első fényképezőgépét is ekkor vásárolta, mert a szülők képeket szerettek volna a gyerekek fellépéseiről. „Miközben elkészítettem ezeket, menthetetlenül beleszerettem a szakmába.” – mondja, majd mosolyogva tovább mesél. „ Jól emlékszem rá, a legelső fotóimért darabonként 25 forintot kértem.” Ekkorra már két diploma volt a zsebében: a Kecskeméti Főiskolán kertészmérnökként, ezzel párhuzamosan, a Budapesti Sportegyetemen sportoktatóként végzett. De a fényképezésben nagyon hamar kiteljesedett, ezért felhagyott minden mással, tánciskoláját is bezárta. Nagyjából nyolc éve csak fotózással foglalkozik, azóta költözött el otthonról. Kötődése azonban megmaradt, a helyi óvodákba, iskolákba szeretettel hívják fényképezni, aminek szívesen és könnyen eleget tesz, havonta akár több alkalommal is hazalátogat.
Szabadságra született
„Nagyon izgalmas volt az „Aranyháromszögben”, a Kiskunsági homokhát szívében felnőni. Gyerekként rengeteget horgásztunk a tavon, télen-nyáron kijártunk a nádasba. Persze a balesetek is rendszeresek voltak, egyik alkalommal úgy megvágta a nád a lábamat, hogy majdnem amputálni kellett.”- meséli. Vidéki gyerek, ezt le sem tagadhatná, de nem is akarja, ugyanis büszkén sorolja nekünk kedvenc tájai és egyben fotózási helyszínei között a magyar Alföldet; azt a letisztult, bársonyos rónaságot, ahol felnőtt. Andor könnyedén ismerkedik, elmondása szerint egyik felkérése szüli a másikat. Külföldi helyszínekre kérik fel dolgozni, így rengeteget utazik. A Seychelles-szigeteken például kétszer járt már, egyik kedvenc esküvői képe is ott készült. Hívták már az Emirátusokba, és Afrikába, hogy a Budapest-Bamako Rallyn fényképezzen. Az Azori-szigeteket is bejárta egy fotós túrán, ahol olyan jól sikerült elvegyülnie, hogy helyi biológusok engedték őt vad delfinek és bálnák között úszni.
A magyar vidék fotósa, családi fotózások mestere
Andor még felsős diák volt, és végtelenül unta a képzőművészet órákat. Egészen addig, amíg egy új tanár színt vitt ezekbe a foglalkozásokba. Ez a tanár nem más volt, mint Daróczi Csaba, azóta világbajnok természetfotós. Fényképezni hívta a kíváncsi diákokat, akikkel együtt a vidék csodálatos arcait, őshonos állatokat és növényeket fedeztek fel. Bár a fotózás csak évekkel később tért vissza az életébe, emlékszik rá, hogy legelső inspirációit ezek a közös túrák adták. Sok mesés képet és egy elszakíthatatlan kapcsolódást a természethez is előhívott ez az időszak.
Mindegy, hogy portréfotózásra, esküvői-vagy családi fotózásra kérjük fel, Andorral mindig barátságos, oldott légkörre számítsunk. Megtiszteltetésnek éli meg, amikor felkérik egy-egy családi ünnep megörökítésére. Ugyanakkor azt is garantálja, hogy az ő modelljei sosem unatkoznak vagy feszültek. Sőt, mint megtudtuk tőle, néha kifejezetten izgalmas vele dolgozni. Bevallotta, hogy egy alkalommal cseresznyevirágzáskor fent felejtette modelljét az egyik fán, annyira elbűvölte a természet. Olyan is megtörtént, hogy modelljéhez – aki az illatozó repcemezőben feküdt- egy lelkes méhraj csatlakozott.
Kévés Andor sokkal többet látott már a világból, mint azt évei számai sejteni engednék. A sok extrém, egzotikus helyszín mellett Magyarországon is szívesen dolgozik. Tihanyban, az őslevendulásban, a Szentbékkállai kőtengerben, és az aranyszínű, szikkadó alföldi gabonatáblák mellett szeret leginkább sétálni. Amikor legkedvesebb évszakáról kérdezzük, nem gondolkozik sokat: a nyarat szereti leginkább, azon belül is a júniust, mert ilyen tájban tudja megörökíteni a pipacsok virágzását, ami szerinte a kiskunsági réteken mutat a legszebben a világon.
A magyar vidéken készült képeiből válogattunk, weboldalán azonban a teljes portfólióját megtaláljátok: www.kevesandor.com
Szerző: Elekes-Vécsei Nóra
Neked ajánljuk
Beszélgessünk a szőnyegekről – interjú egy igazán otthonos témában
Akár otthon dolgozunk, akár csak pihenni térünk haza, az ősz mindig...
Egyedi igényekre egyedi stílussal válaszol Takács Tímea faldekor művész
Takács Tímea, a Timi Wall Art alapítójának lendületes, vidám...
Vidéki rendezvényhelyszínek céges karácsonyokhoz
A karácsonyi ünnepek közeledtével egyre több cég keresi az ideális...
„Láthatóvá tenni a csendet” – Interjú Miklós Hajnal képzőművésszel
„FlowBalaton alkotói portrék” sorozatunkban ezúttal Miklós Hajnalt...
Másodérésből első osztályú fűszeres füge chutney
Nem is lehetne szebb nyitánya az ősznek, mint a füge másodérése és...
Így készül a szilvalekvár sütőben.
Dédnagymamáink, nagymamáink jóval népesebb családokban éltek, mint...