Szövés, szabadon – a kilimszövő vidéki otthona

Lányok gyülekeznek a vidéki ház árnyas kertjében, színes gyapjúgombolyagokkal és szövőkerettel a kézben. Elköltötték a házigazda ízletes ebédjét, majd az ő irányításával elmélyült szövésbe kezdenek a patak partján, szabadon. Raab Rózsa kilimszövővel beszélgettem zebegényi otthonában.

A fél nappalit elfoglaló szövőszékeddel négy éve még a nyüzsgő pesti belváros közepén éltél. Gondoltad volna, hogy egyszer lecserélnéd addigi életed a vidék nyugalmára?
-Mint a legtöbb városlakó, túlságosan unalmasnak képzeltem a vidéki létformát, főleg az ősztől tavaszig tartó időszakot, amikor begubóznak az emberek és – a városi forgatag híján – egymásra sem nyitják az ajtóikat. Utólag elmondhatom, hogy nagyot tévedtem, mert e Duna-parti község művészekkel teli társasági és kulturális élete számunkra felülmúlja a városi pezsgést.

Valójában semmi sem hiányzik, amit Budapest nyújthat. Folyamatos vendéglátásban élünk, a kertünk pedig egy gyógyító közeg, mely étkezésünket, munkánkat, lelki életünket is pozitívan érinti. A nyüzsgő nyár után jólesik a tél csendje, a természetben tett séták, a földközeli létforma. Épp a Dunakanyarban tett kirándulások során szerettünk bele a folyó menti „nagy kertbe”, a börzsönyi erdők friss levegőjébe…

Hogy alakítottatok pároddal stílusos otthont és benne munkahelyet a retró stílusú zebegényi épületből? Mi maradt és min változtattál a felújítás során?
-Hatvanas évekbeli házunkat – mely a Malom-patak partján, árnyas kertben áll – rekordidő alatt alakítottuk saját igényeinkre. Ám a teljes komfortosítás, a falbontások és burkolatcserék előtt két hónapig csak belülről figyeltük a házat, kiismerve miliőjét.

Így könnyen eldőlt, mi marad az eredeti hangulatból: a kályhák, a cementlapok és a nyílászárók, melyek külsejét bohém türkizzel vadítottuk meg a zebegényi hagyományok szerint.

Fontos szempont volt, hogy két műhely békésen megférjen a házban. Ugyanis hangszerkészítő párom, László is itthon dolgozik. A hegedűk és brácsák készítésén és javításán túl speciális barokk vonóját a londoni Zeneakadémián használják. Omar Bashír, Nikola Parov és Rácz József mellett Lajkó Félix is gyakran megfordul itt hangszereivel, a régi barátság kapcsán. De gyakran érkeznek zeneiskolás tanítványok a hangszertörténelmet és a barokk zenét mélyen értő mesterükhöz. Csakúgy, mint a szőni tanuló fiatalok hozzám!

-Otthonotokban a keleti kilimek is részesei az enteriőrjeidnek, sokan az „Etnomád” márkanevű, szőttessel kombinált bőrtáskák készítőjeként ismerhetnek. Miként adod át a szövés kultúráját vendégeidnek?
Vonzódásom a keleti szőnyegek felé több évtizedes múltú. Nem csak a teret, de a szívet is melegítik, színvilágukkal és kódrendszerükkel folyton üzennek, inspirálnak.

Tizenöt éve vagyok a „Kilim a nomád szőnyeg” állandó munkatársa, így szinte természetes, hogy az üzletből rendszeresen hazakísérnek a szebbnél szebb darabok. Nem véletlen, hogy saját munkáimban is felismerhetők az egyes motívumok, tónusok…

Főszabász édesanyám öröksége, a „Téka” néprajzi táborokban szőtt tarisznyáim, a kisképző textilszakos évei és Örsy Zsuzsa gobelinművész mesterem mind-mind hozzáadott szakmai fejlődésemhez. S mivel mindig is izgatott a divatba oltott művészet, szövéseimet öltözék-kiegészítőkbe álmodtam. Tizenkét éve dolgozom Krieser Erika bőrműves alkotótársammal, akivel az ETNOMÁD márkát megálmodtuk. Magas minőségű bőrkölteményei szépen rímelnek szövéseimmel. Táskáink Európa mellett Amerikába, sőt Japánba is eljutottak már.

A tőlem tanulni vágyókat saját házamban, kertemben fogadom, de a helyi könyvtárban is volt már szövőszakköröm. Egy általam készített ebéddel kezdődik a program, majd a szakmai segítségemmel, de egyénileg és szabadon szárnyaló fantáziával dolgozunk. Tartok személyre szabott és csoportos alkalmakat is, legközelebb szeptemberben.

TETSZETT EZ A CIKK? Olvasd el a zebegényi festőművész házaspárról szóló írásunkat is, akiknek a villájában az Indiai Nagykövetség is forgatott már filmet. A zebegényi villa titkai
Szövésre jelentkezés Rózánál: https://www.facebook.com/rozsa.raab
Táskák, szőttesek: https://www.facebook.com/Etnomad/
Hangszerépítés: http://www.lakatoslaszlo.hu
Szöveg és képek: Böjtös Kinga
Neked ajánljuk

Busatti – a Toszkánába(n) szőtt hagyomány
Anghiariban járunk, abban a toszkán városkában, ahol pontosan 180...

Barkácsolj templom alakú madáretetőt! – mert a madaraknak is lehet hitélete
Télhez közeledve ismét kikerülnek a madáretetők, melyek nem csak...

Vince napi hagyományok, népszokások – hoz-e bő termést a borászoknak?
„Fényes Vince, tele a pince, Ködös Vince, üres pince” - tartja a...

Téli barangolás a tihanyi gejzírkúpok nyomában
Véget ért a több színtől aranyló ősz, a fák már elhullatták...

Az egyszerű, gyors és finom karácsonyi bejgli receptje
Ez a karácsonyi bejgli recept valóban egyszerű, gyors és finom....

Vidéken sülnek a legfinomabb bejglik – kihirdették az Év Bejglije díj nyerteseit
Nagymama bejglijénél nem lehet jobbat sütni, azonban ha idén nem...