Mi sem mutatja jobban azt, hogy mindig lehet szöszmötölni egy konyhakertben, mint a tél alá vetés. De mit is jelent ez? Talán, ahogy a nevéből már sejteni is lehet, ez egy téli időszakban történő vetést jelent (nem másodvetés). A régiek hó alá vetésnek is hívták. Annyit takar, hogy a hidegtűrő zöldségeket még a fagyok beállta előtt földbe vetjük és ezek a vetőmagok bizony így várják meg a tavaszt a talajban. Ezek a növények akár vissza is tudnak hibernálódni, így biztosan nem fognak elfagyni.

Mikor is van itt pontosan a tél alá vetés ideje?

Általánosságban az mondható el, hogy november hónap, illetve december eleje. De ez többnyire az időjárástól, talajhőmérséklettől is függ, egy fontos szabály van: fagyott talajba ne vessünk! Amikor a hőmérséklet körülbelül 2-5 fokra hűl le, már nem indulnak csírázásnak a magok, ez az optimális.

Miért hasznos dolog tél alá vetni?

Azért, mert a természet sokkal pontosabban tudja majd tavasszal, hogy mikor kezdjen el egy mag csírázni (pl.: ami magról újraveti magát, pontosan így nő ki tavasszal). Mi ezt biztosan nem tudjuk eltalálni ilyen precízen. Amikor a mag úgy érzi, itt az idő, csírázásnak indul. Így lesz május végén szüretelhető a tél alá vetett borsó, ami nem mellesleg sokkal finomabb is, mint a kora tavaszi fajták, mert ezek édesebbek szoktak lenni. Egész télen és tavasszal tápanyagot vesznek fel, nagyon magas beltartalmi értékük van.

Bármit tudok tél alá vetni?

Sajnos nem. Ehhez megfelelő zöldségeket és azon belül erre alkalmas fajtákat kell választani. A legtöbb magtasakon rajta van és online bio gazdaboltok már külön kategóriákba is szedik, de fontos a tájékozottság.

Amiket egy kezdő kertésznek is javaslok: borsó, sóska, spenót, áttelelő dughagyma, őszi fokhagyma. Ezek mellett a sárgarépa, saláta, őszi mák, vörös-, és lilahagyma is alkalmas a tél alá vetésre. Jöjjön néhány fajta ajánlás is a teljesség igénye nélkül: borsó: Léda, Sima; sárgarépa: Amsterdam; saláta: Téli vajfej.

Hol lehetnek a nehézségek?

Ha megvan a fajta és a megfelelő ágyás és elültettük a magokat, akkor rajtunk már nem múlik a dolog. Az időjárás szólhat közbe, egy januári felmelegedéssel például. De aggodalomra semmi ok, nagyrészt ki szokták bírni a fagyokat akkor is, ha már kicsíráztak és a föld feletti részüket hideg (fagy) éri. Ha van rá mód, egy kis fátyolfóliás takarást tegyünk ebben az esetben a sorokra. Ez minden gazdaboltban kapható.

Mindent összevetve nincs nehéz dolgunk a tél alá vetéssel, ezért mindeképpen arra buzdítok, hogy érdemes kipróbálni. Ugyanis így tavasszal az elsők között szüretelhetjük a friss zöldségeket.

Plusz tippek a tél beállta előtt

Ha tervezel tél alá vetést, akkor a jövő évi kert tervet is érdemes most megrajzolni, mert azokban az ágyásokban, május-júniusig foglalt lesz a terep.

Tavasztündéreknek: a hagymás virágokat is most kell földbe tenni, vagy ami manapság még divatosabb: virághagyma lasagne-t készíteni cserépbe.

A lényeg az, hogy ilyenkor sem áll meg az élet, egy igazi biokert egész évben ad nekünk zöldséget!

Szerző: Papp-Felber Anita, biokertész – ha szeretnél egy megbízható társat a 2023-as kertészkedéshez, szerezd be Anita kertésznaplóját!