Tavaszváró barangolás Kővágóörsön, a Káli-medencében
A történelmi források csak a 13. században említik először, de Kővágóörs már a római korban is szállásterület volt. A falubeli, messze földön híres kővágó mesterekre utal nevének előtagja. Persze nem csak a történelme, az épített és természeti környezet is felfedezésre vár: a kőtengertől a kisnemesi kúriákig, a malomkövektől a bájos nádfedeles paraszti portákig, s a káli levendulabokroktól a Balaton partjáig
Kúriák és „kőtengerek” nyomában
Aki még nem járt Kővágóörsön, egy gondtalan, szövevényes faluóriást képzeljen el, tetszetős, népi műemlék lakóházakkal, szelíd, jól táplált vidéki macskákkal. Na meg rengeteg levendulával, amik még a kerítések tetején, piros, kék, zöld zománcolt zsíros bödönökből is nőnek. A tekervényes utcákon csodálhatunk a Káli-medencére jellemző, 18-19. századi, kőből épült parasztházak, tornácos kúriákat, de romantikus, polgári nyári rezidenciákat és városiasodott lakóházakat is a 20. század első feléből. A magas, néhol erődszerű kőkerítések vörös, okkersárga, és lila színekből épülnek. Ha közel megyünk hozzájuk, csak akkor vesszük észre, hogy tetejükön milyen jól érzik magukat a puha zöld mohaszigetek.
Mohaszigetek a kőkerítések tetején
Bár idegenforgalma jelentős, a falu öregszik, lakosai száma 800 fő körüli. A Káli-medence egyfajta központjaként tartják számon, ami azért is lehet, mert városiasabb jellege van, mint a környező településeknek. Hófehér, vakolathímzéses népi lakóházak, a falu sokutcás, halmazos szerkezete miatt nem olyan koncentráltan mutatják meg magukat, mint például a szomszédos Kékkúton, vagy Salföldön. De Kővágóörs ettől különleges. Tapasztalni lehet itt egyfajta hóbortos rendezetlenséget, amit még bőven betakar a romantikus jelző. És ez a szertelenség ide való. A tekervényes, zsákutcákkal tűzdelt falu és a rusztikus, kövek szabdalta táj sajátja.
A házak csodálatos dísze a vakolathímes utcai oromfalak
Az itteni lakosság leginkább föld,- és szőlőműveléssel, állattartással, nádvágással foglalkozott, ezt az életmódot szolgálták az egyszintes, fehérre vakolt, vagy kőborítású homlokfalakkal az utcára néző parasztházak. Ezeknek nagyon mutatós eleme a Balaton-felvidéken jellemző nádtetőfedés, ami a 19. században kezdett divattá válni. A hagyományos paraszti udvarok szalgtelkek, hosszúházas tagolásúak, a házak végében csűrrel. Találunk persze tornácos udvarházakat is, és a 20. század eleji villaépítő mozgalomnak köszönhetően kisebb polgári villákat, nyaralókat.
Bájos részletek gyönyörködtetik a sétáló embert, ha „szeme van a szépre”…
A helyi „kőtenger” vonulatán fekszi Kővágóörs. A hatalmas sziklatömbökből álló kőhátak értékes földtani maradványok. Az egykori pannon tenger megszilárdult, visszamaradt homokturzásait a szél formálja szabadon emberemlékezet óta. Mivel számos malomkövet faragtak ki belőle, nagy része elpusztult. A megmaradt sziklákra a falu egy része aztán ráépült. Néhol, a házon belül például a kamrában, vagy a konyhában előbukkanhatnak ezek a kődarabok, vagy kilóghatnak a ház fala alól. A kövek ezen a vidéken soha nem szolgáltak rá az élettelen jelzőre, mert a táj szerves részei, a benne élő emberekkel szimbiózisban.
Nemcsak az épületek, de a kerítések is a helyben található kövekből épültek
Látnivalók Kővágóörsön
Kezdem megszokni, hogy egyik zsákutcából kiérve a másikban találom magam, így könnyebben észreveszem, hogy mutatós levendulabokrok ülnek a színes kőkerítések aljában. A pihenőkertekben az öreg diófák, csupasz ágaikon ringatózó cinegékkel együtt várják a tavaszt. Nem ritkaság errefelé, hogy a kertek végében koros, de szép állapotú kerekes kutakat is látunk. Hogy a falu legértékesebb műemlékét, az egykori Kerkápoly-kúriát szemügyre vegyem, elindulok a Petőfi utcába. Ez a tájház ad otthont a helytörténeti gyűjteménynek és a ’Kisnemesek Kővágóörsön’ kiállításnak.
Kerkápoly-kúria, belső udvari kép
Szintén kihagyhatatlan látnivaló, az asszonyok kedvelt találkozási helye volt a 19. századi mosóház; csak erre a tájegységre jellemző Magyarországon. A katolikus, evangélikus templomok és a zsinagóga a bizonyíték, hogy egykoron három felekezet is szép számban képviseltette magát a községben. Evangélikus és zsidó iskola, sőt lutheránus kisgimnázium is működött. Utóbbi épület ma is áll a Jókai utca 24 szám alatt.
A katolikus templom előterében, a Balaton-felvidékre oly jellemző kőkereszt látható
Kővágóörs részei az egykor virágzó települések -Sóstokál, Ecser és Kisörs- templomromjaihoz gyalog is kirándulhatunk. Ha pedig a Theodora tanösvényen túrázunk, megismerhetjük a lefolyástalan Kornyi-tavat. A nyári kulturális programok közül legkedveltebbek a Kőfeszt és a Zsinagógakoncertek. Kővágóörshöz tartozik a Balaton parti üdülőtelep Pálköve is, ahol mesés balatoni panoráma és Bajcsy-Zsilinszky Endre egykori nyaralója vár felfedezésre. Kellemes időtöltést kívánunk!
A „három költő háza” színes nyílászárói a Balatont idézik
Bicikliznél vagy gyalogtúráznál a környéken? A Káli-medence egész évben kínál látnivalókat:
https://videkielet.hu/a-kali-medence-mesebe-illo-zsakfaluja-balatonhenyen-jartunk/
Szöveg és fotók: Elekes-Vécsei Nóra
A LEGJOBB VIDÉKI PROGRAMOKAT MEGTALÁLOD FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ PROGRAMAJÁNLÓNKBAN!
Ha egyetlen új tartalomról sem szeretnél lemaradni, iratkozz fel HÍRLEVELÜNKRE!
Neked ajánljuk
12 lakberendezési üzlet, ahol a vidéki stílus garantált
Bár a vidéki stílus egy konkrét kategória, de többféle változata,...
Beszélgessünk a szőnyegekről – interjú egy igazán otthonos témában
Akár otthon dolgozunk, akár csak pihenni térünk haza, az ősz mindig...
Egy téli kedvenc, a gesztenyepüré rövid története
Karácsonyi vásárokban andalogva anyukám mindig gyermekkora sült...
A karácsonyfa története
Minden évben illatos, frissen vágott fenyő áll a nappaliban csodás...
Gesztenyekrémleves, ahogy mi szeretjük
Egy igazán finom téli melengető leves elkészítését szeretnénk most...
Sütőtökkrémleves, az őszi napok tökéletes fogása
Vannak az ősznek egyértelmű jelei, ilyen például egy tányér gőzölgő...
