Nyugat-Magyarország 5 legszebb skanzenje, amit látnod kell

1891-ben nyílt meg a világ első néprajzi  múzeuma  Svédországban, mely Skansen névre hallgat. Nem nehéz kitalálni, hogy innen kapták a később Európa szerte és hazánkban is nyíló gyűjtemények a skanzen elnevezést. Most öt nyugat-magyarországi skanzen látogatásához szeretnénk kedvet csinálni. 

Már nevétől is különleges az őrségi Pityerszeri skanzen

Az Őrség páratlan vidékét járva kihagyhatatlan látnivalók egyike a Szalafőn található Pityerszeri falumúzeum. A nyugat-magyarországi tájegységre jellemző szeres területek közül  a 7 szerből álló Szalafő a mai napig megőrizte dombok és völgyek ölelésében található településszerkezetét. Mindegyik szer elnevezése – ami nem más, mint néhány házból, bekötő utakból álló csoportosulás – beszédes: Templomszer, Papszer, Felsőszer és a többi.

Hirdetés

Az őrségi skanzenben található 4 lakóház és a hozzátartozó melléképületek egy kivételével mind eredeti helyükön állnak, mely egyedülálló az országban.  1970-es évekig lakott házakról van szó, így a falumúzeumban járva elég csak néhány évtizednyit visszalépni gondolatban a látogatónak, hogy érzékelni tudja milyen egyszerű életvitelük volt ezekben a vidéki házakban a családoknak.

Pityerszeri skanzen, kerített ház – fotó: Márton Anikó

A legrégebbi lakóépület – az egy helyiségből álló ún. Füstös ház – az egyetlen, amelyik Szalafő másik részéből került át. Egyszerre konyha, étkező és szoba, ráadásul falai füstösek, nehéz elképzelni, hogyan is éltek ebben a kezdetleges, minden komfort nélküli házban az őseink, ami egyben a jurtás életmód utáni első épített ház típus. Nevét a belülre épített kemencés sütőről kapta, amihez nem készült még kémény.

Hirdetés

A kerített ház, majd a módosabb boltíves, tornácos épület és a skanzen bejáratánál található zsupfedeles lakóegység kiválóan mutatja be azt a vidéki életformát, amiben a lakosok a természettel és az évszakokkal összhangban gazdálkodva éltek. Javaikat, eszközeiket nagyrészt maguknak állították elő. Úgy tartják, a vidéki ember valaha mindössze négy dologért járt boltba – cukorért, sóért, petróleumért és gyufáért.

És hogy az elnevezés eredete se maradjon titok, a pityer egy énekes madár, amiből valaha nagyon sok élt az őrségi vidék ezen részén, így kapta ez a szer a Pityerszer nevet.

Ha szeretnél belekóstolni az őrségi hangulatba, akkor érdemes ellátogatni a szalafői piacra is, ahol megismerkedhetsz a helyi termelőkkel és ízletes portékáikkal.

Göcseji falumúzeum – fotó: skanzen közösségi oldala

A Göcseji falumúzeumban a zalai hagyományok rejtekeibe pillanthat be a kíváncsi látogató

Magyarország első szabadtéri néprajzgyűjteménye 1968 óta várja a Zala folyó holtágánál kialakított területen a göcseji népi kultúra és építészeti stílus iránt érdeklődőket.

A skanzen területén negyven, 100-150 évvel ezelőtt épült ház mutatja be a 19. századi falu életét. Az épületek és berendezésük Zala megye, azon belül is főképp a göcseji tájegység jellegzetességeit mutatják be korhűen.

A Göcseji Falumúzeum néhányezer négyzetméteren gyűjti össze a zalai vidéken ismert “szegek” dimbes-dombos világának kultúráját.

A múzeum területén található több, zalai vidékre jellemző építmény is. Az elmúlt években felújított, a Zala folyó partján álló kétszintes Hencz-malmot belülről is körbe lehet járni. A műemlék az egyetlen olyan építmény, melyet eredeti helyén őriztek meg, tulajdonképpen ez volt a kiindulópontja a göcseji skanzennek, hiszen e köré építették fel a múzeum többi épületét.

Vas megye ékessége a Vasi skanzen

Az országban másodikként, 1973-ban nyitotta meg kapuit Vas megyében a szombathelyi szabadtéri néprajzi múzeum. Az eredeti állapotban, de áttelepített épületek felidézik a vidéki, paraszti életmódot, az elmúlt évszázadok lakáskultúráját, az akkori emberek életvitelét.

A skanzen épületeinek java része a 19. század első évtizedeiben épült, de akad néhány 18. századi is. A legrégebbi lakóház 1792-ben, míg a legöregebb gazdasági épület 1755-ben épült és a Csipkereki szőlőhegyről került ide.

Ahogy egy korabeli falu felépült, úgy láthatók a szombathelyi Vasi skanzenben a szegényebb és tehetősebb, valamint a polgári, kisnemesi porták egymás szomszédságában. Különlegessége ennek a térnek,  hogy a megyében élő nemzetiségeket is bemutatja: német, szlovén és horvát stílusjegyek is megtalálhatók.

 A Vasi skanzenben nem csupán a megyére jellemző tapasztott boronaházak építészeti sajátosságait csodálhatjuk meg, hanem az őrségi szerek és a vendvidéki szórvány települések szerkezetét is. 

Vasi skanzen – Szombathely, fotó: skanzen közösségi oldala

A falumúzeum központjában az 1800-ban állított, Perenyéről származó későbarokk kápolna másolata mellett további érdekes építmény a 18. századi fa harangláb, ami Molnaszecsődről került ide, valamint a Cáki  szabadkéményes kovácsműhely. Találni itt is a legősibb háztípusból, a vendvidéki Felsőszölnökről származó szlovén füstösházat, valamint füstöskonyhás, fakéményes német stílusú lakóépületet is.

Kávás – a boronaút, ahol szinte csak a madár jár

Elhagyva Vas megyét Zalaegerszeg felé haladva a Göcseji dimbes-dombos vidék egyik eldugott települését, Kávást érdemes meglátogatni. A falu történetét hét dombon át vezető, 12 állomásból álló Boronaút mutatja be. A tájra oly jellemző szőlősbirtokok mentén 5 kilométeres szőlőhegyekre felfutó, majd völgyekbe ereszkedő tanösvény mutatja be a többnyire építészeti védelem alatt álló boronafalas többszáz éves présházakat és környéküket.

Ha a hosszabb túra nem is fér bele, a néhány épületből álló Kávási skanzennél mindenképpen érdemes tenni egy  sétát. A faluból indulva a lakóépületekhez legközelebb eső tájház is védelem alatt áll, amit elsősorban a helyiek gondos előrelátásának köszönhetnek. A vidék hagyományait féltve őrző település ugyanis időben nekilátott a fagerendákból, sárral, agyaggal tapasztott lakóházak és melléképületek megmentésének. Korhűen rendbe hozták, majd falubeli gyűjtésből be is rendezték oly módon, ahogy abban valaha éltek az emberek.

Kávás autentikus parasztházak, fotó: Márton Anikó

Somogy megye különleges skanzenje Szennán várja a látogatókat

A vasi és zalai skanzenek után a  Balatontól egy kicsit délre haladva érdemes Kaposvár felé venni az irányt. A Szennai Skanzen, – ami falu a faluban – a Zselic kapujában, Kaposvártól 8 km-re az országban egyedülálló módon egy létező falu közepén mutatja be Belső-Somogy és a Zselicség népi építészetét.

A 19. század közepétől a 20. század első feléig terjedő múlttal, eredeti, áttelepített épületek alkotják a Szennai skanzent. Az öt lakóház közelében a hozzájuk szervesen kapcsolódó gazdasági épületek, pincék, présházak és Somogy megye vallási életét bemutató szakrális építmények találhatók.

A gondos áttelepítésnek köszönhetően a legmesszebbmenőkig megtartották az épületek eredetiségét, így a faelemek, hagyományos anyagok és technikák alkalmazásával 1978-ra elkészült a múltidéző épületegyüttes. 

Szennai skanzen, Somogy megye – fotó: múzeum saját kép

A múzeum területén található Somogy kiemelkedő műemléke, az 1785-ben népi barokk stílusban épült festett, kazettás mennyezetű református templom, mely a mai napig az itt lakók használatában van.

Ha téged is elvarázsolnak az elmúlt korok csodái, akkor az OTTHONOK rovatunk Rád vár!

Szöveg: Márton Anikó