A vilA?g leghAi??resebb hAi??mes tojA?sai

A tojA?s az egyik legrAi??gebbi hA?svAi??ti Ai??telA?nk Ai??s jelkAi??pA?nk. Az Ai??letnek, az A?jjA?szA?letAi??snek, a feltA?madA?snak a szimbA?luma. Ai??vszA?zadok A?ta festik, illetve dAi??szAi??tik. Kezdetben csak pirosra szAi??neztAi??k, ma mA?r sokfAi??le szAi??n kAi??zA?l vA?laszthatunk, bA?r a leggyakrabban hasznA?lt tojA?sfestAi??k ma is a piros, mellyel Krisztus emberisAi??gAi??rt kiontott vAi??rAi??re emlAi??kezA?nk. Egyes terA?leteken, tAi??bbek kAi??zAi??tt hazA?nkban is elterjedt a tojA?sok mintA?kkal valA? dAi??szAi??tAi??se. A technika, a mintavilA?g az Ai??vszA?zadok sorA?n Ai??s terA?letenkAi??nt vA?ltozott, de minden kornak Ai??s tA?jegysAi??gnek megvolt a sajA?t stAi??lusa. Hogy kinek milyen stAi??lus tetszik, Ai??zlAi??s kAi??rdAi??se, de az vitathatatlan, hogy a vilA?g legismertebb Ai??s legdrA?gA?bb hAi??mes tojA?sait Peter Carl Faberge kAi??szAi??tette a XIX. szA?zad vAi??gAi??n ai??i?? XX. szA?zad elejAi??n.

Peter Carl Faberge

Faberge francia hugenotta csalA?dbA?l szA?rmazott, szA?lei vallA?si okokbA?l menekA?ltek OroszorszA?gba. Fiuk 1846. mA?jus 30-A?n szA?letett SzentpAi??tervA?ron, a cA?ri birodalom akkori fAi??vA?rosA?ban. Ai??desapja, Gustav Faberge ismert Ai??kszerAi??sz volt, fia tAi??le tanulta a mestersAi??get, majd tAi??le vette A?t a csalA?di A?zlet vezetAi??sAi??t is. Az ifjabb Faberge az uralkodA?csalA?ddal egy MoszkvA?ban rendezett kiA?llAi??tA?snak kAi??szAi??nhetAi??en kerA?lt kapcsolatba, melyen kiA?llAi??tottA?k egyik munkA?jA?t, egy i.e. IV. szA?zadi karperecrAi??l kAi??szA?lt tAi??kAi??letes mA?solatot. III. SA?ndor cA?rt lenyAi??gAi??zte a remekmAi??, melyet nem tudott megkA?lAi??nbAi??ztetni az eredetitAi??l. Annyira megtetszett neki Faberge precizitA?sa, hogy megbAi??zta egy hA?svAi??ti hAi??mes tojA?s elkAi??szAi??tAi??sAi??vel, melyet tovA?bbi megrendelAi??sek kAi??vettek. Az elsAi?? tojA?s elAi??A?llAi??tA?sA?nak folyamatA?t a cA?r vAi??gig figyelemmel kAi??sAi??rte, kAi??sAi??bb azonban Faberge-t kinevezte udvari Ai??kszerAi??sznek Ai??s a tojA?sok tervezAi??sAi??ben, illetve kivitelezAi??sAi??ben, (mely gyakran egy Ai??vig is eltartott), szabad kezet adott neki. Faberge fantA?ziA?ja pedig szA?rnyalt. Ai??vrAi??l Ai??vre egyre tAi??kAi??letesebben felelt meg az egyetlen elvA?rA?snak, melyet a cA?r a tojA?sokkal kapcsolatban tA?masztott, vagyis, hogy minden darab egyedi legyen. A mester minden Ai??v hA?svAi??t reggelAi??n szemAi??lyesen szA?llAi??totta le remekmAi??veit, melyek egyre kifinomultabbak lettek. A kor haladtA?val egyre bonyolultabb szerkezeteket kAi??szAi??tett Ai??s egyre tAi??bbfAi??le nemesfAi??met, drA?gakAi??vet hasznA?lt fel. Minden egyes darabnak mA?s-mA?s nevet adott, attA?l fA?ggAi??en, milyen tAi??mA?t dolgozott fel. Minden tojA?shoz az uralkodA?csalA?d Ai??letAi??bAi??l merAi??tett ihletet. A szA?mukra legszebb, legkedvesebb, legemlAi??kezetesebb pillanatokat Ai??rAi??kAi??tette meg miniatAi??r munkA?iban.

Faberge szA?mA?ra a szAi??leskAi??rAi?? ismertsAi??get az 1900-ban rendezett pA?rizsi vilA?gkiA?llAi??tA?s hozta meg, ahol aranyAi??rmet nyert. InnentAi??l kezdve nemcsak a cA?ri udvarban, de egAi??sz EurA?pA?ban, sAi??t AmerikA?ban Ai??s a TA?vol-Keleten is kedvelt Ai??kszerAi??sz lett. UralkodA?k, gazdag iparmA?gnA?sok, bankA?rok kA?zdAi??ttek kegyeiAi??rt, s bA?r dolgozott tAi??bbek kAi??zAi??tt a svAi??d Ai??s a norvAi??g kirA?lyi csalA?dnak, a Rotschield-dinasztiA?nak Ai??s szA?mos gazdag, arisztokrata megrendelAi??nek is, elsAi??dleges megbAi??zA?jA?nak mindig az orosz cA?rt tekintette.

NAi??pszerAi??sAi??gAi??t pA?ratlan tehetsAi??gAi??nek, vAi??gtelen tA?relemmel, a legaprA?bb rAi??szletekig, gondosan kidolgozott munkA?inak Ai??s innovatAi??v hozzA?A?llA?sA?nak kAi??szAi??nhette. LeginkA?bb ugyan a nevAi??vel fAi??mjelzett hA?svAi??ti tojA?sok tettAi??k ismerttAi??, a Faberge-hA?z kAi??szAi??tett Ai??kszereket, ezA?st evAi??eszkAi??zAi??ket, egyAi??b tA?rgyakat is. SzakAi??tott a korA?bbi hagyomA?nyokkal Ai??s A?j divatot teremtett. A nehAi??z, vaskos tA?rgyak Ai??s Ai??kszerek helyett kAi??nnyed, lAi??gies, kifinomult darabokat kezdett el gyA?rtani.

A cA?ri birodalom bukA?sa utA?n a Faberge vA?llalkozA?st A?llamosAi??tottA?k, a csalA?dnak pedig menekA?lnie kellett. ElAi??szAi??r NAi??metorszA?gba mentek, majd 1920-ban SvA?jcban telepedtek le, ahol Peter Carl Faberge mAi??g az Ai??v szeptemberAi??ben elhunyt.

Buy malegra A tojA?sok tAi??rtAi??nete

Faberge Ai??sszesen 71 tojA?st kAi??szAi??tett, ebbAi??l Ai??tvenet a Romanovoknak. Jelenleg 62 tojA?s lAi??tezAi??sAi??rAi??l tudnak, a tAi??bbi sajnos eltAi??nt. BA?r a gyAi??jtemAi??ny minden egyes darabja egy remekmAi??, mAi??gis Ai??rdemes nAi??hA?nyat kiemelni kAi??zA?lA?k.

A legek legjei

Az elsAi?? tojA?st III. SA?ndor cA?r rendelte felesAi??gAi??nek, Marija Fjodorovna cA?rnAi??nak az emlAi??tett moszkvai kiA?llAi??tA?s utA?n, 1885-ben. HA?svAi??tkor A?nnepeltAi??k 20. hA?zassA?gi Ai??vfordulA?jukat Ai??s az uralkodA? egy kA?lAi??nleges ajA?ndAi??kkal szerette volna meglepni szeretett felesAi??gAi??t. ElsAi?? pillantA?sra az ajA?ndAi??k viszonylag egyszerAi??nek tAi??nt, de a cA?rnAi??nak nagyon nagy Ai??rAi??mAi??t szerzett, mikor kAi??zelebbrAi??l szemA?gyre vette. A tojA?s tAi??mAi??r aranybA?l kAi??szA?lt, melyet fehAi??r zomA?nc borAi??tott, belseje pedig arany tojA?ssA?rgA?jA?t rejtett. A tojA?ssA?rgA?jA?ban egy – szintAi??n aranybA?l megformA?lt ai??i?? tyA?k volt, a tyA?kban pedig egy miniatAi??r, gyAi??mA?ntkorona Ai??s egy aprA?cska rubintojA?s. (UtA?bbi kettAi?? mA?ra mA?r sajnos elveszett.) A cA?rnAi??t olyan boldoggA? tette az ajA?ndAi??k, a cA?rt pedig felesAi??ge Ai??rAi??me, hogy minden Ai??vben tovA?bbi megrendelAi??seket adott az Ai??kszerAi??sznek, megteremtve ezzel egy csalA?di hagyomA?nyt Ai??s egy gyAi??jtemAi??ny alapjait. how much is nasonex spray

III. SA?ndor cA?r korai halA?la utA?n fia, II. MiklA?s cA?r kerA?lt a birodalom Ai??lAi??re, aki igyekezett mindenben kAi??vetni Ai??desapja szokA?sait mind a politikA?ban, mind a magA?nAi??letben. EgyrAi??szt azAi??rt, mert nem volt felkAi??szA?lve orszA?ga, a vilA?g akkori lakossA?gA?nak egy nyolcadA?t magA?ba tAi??mAi??rAi??tAi?? OroszorszA?g kormA?nyzA?sA?ra, mA?srAi??szt a szA?lei irA?nt Ai??rzett szeretete Ai??s tisztelete miatt Ai??gy lA?tta helyesnek. A tradAi??ciA?k kAi??vetAi??sAi??hez pedig hozzA?tartozott Faberge hA?svAi??ti tojA?sainak gyAi??jtAi??se is.

A legszebb darabkAi??nt emlegetett tojA?st II. MiklA?s cA?r ajA?ndAi??kozta felesAi??gAi??nek, Alexandra FjodorovnA?nak a koronA?zA?s alkalmA?bA?l. A tojA?s belsejAi??ben az Ai??kszerAi??sz a koronA?zA?si hintA? miniatAi??r, Ai??lethAi?? mA?sA?t rejtette el.

KA?lAi??nleges darabkAi??nt emlAi??tAi??st Ai??rdemel az 1913-ban kAi??szA?lt ai??zTAi??li tojA?sai???, melyet az elAi??zAi?? Ai??vek – mAi??g orosz viszonylatban is – igen kemAi??ny telei ihlettek. A gyAi??nyAi??rAi?? alkotA?s anyaga A?ttetszAi??, csiszolt hegyikristA?ly. A felA?letAi??n lA?thatA? jAi??gkristA?lyokat platinA?bA?l gyA?rtottA?k, melyekbe gyAi??mA?ntokat foglaltak. BelsejAi??be virA?gkosA?r kerA?lt, mely a remAi??nyt szimbolizA?lja.

Az egyik legismertebb Ai??s legdrA?gA?bb darab a ai??zRotschield tojA?sai???, melyet Beatrice Rotschield ajA?ndAi??kozott sA?gornAi??jAi??nek, Germaine Halphennek. A megrendelAi?? valA?szAi??nAi??leg Beatrice fAi??rje, egy orosz szA?rmazA?sA? fAi??rfi volt, aki a csalA?d bakui olajmezAi??it irA?nyAi??totta, majd kAi??sAi??bb bankA?r lett. A 27 cm magas, rA?zsaszAi??n zomA?nccal borAi??tott, arannyal gazdagon dAi??szAi??tett tojA?s oldalA?ba egy A?ralapot Ai??pAi??tettek automata szerkezettel. A tojA?s teteje minden A?rA?ban kinyAi??lik Ai??s kiemelkedik belAi??le egy gyAi??mA?nttal kirakott kakas, mely nAi??hA?ny mA?sodpercig mozgatja a szA?rnyait Ai??s a fejAi??t, kitA?tja a csAi??rAi??t Ai??s kukorAi??kol. 2007-ben a Rotschield csalA?d eladta ezt a tojA?st, s egy orosz magA?nmA?zeum gyAi??jtemAi??nyAi??be kerA?lt kAi??zel 3,3 milliA?rd Forintnak megfelelAi?? FontAi??rt. Ezzel OroszorszA?g legdrA?gA?bb mAi??kincse Ai??s az egyik legAi??rtAi??kesebb Faberge tojA?s lett.

A legutolsA? Ai??s egyben legszerAi??nyebb kivitelezAi??sAi?? Faberge darabok a ai??zKarAi??liai nyAi??rai???, mely nyAi??rfA?bA?l, aranybA?l Ai??s drA?gakAi??vekbAi??l kAi??szA?lt, illetve az ai??zAcAi??ltojA?sai???, melynek belseje egy akvarellt rejtett. A festmAi??ny II. MiklA?s cA?r az I. vilA?ghA?borA?ban az orosz frontra tett lA?togatA?sA?t A?brA?zolja. E tojA?sok megjelenAi??se Ai??s hangulata eltAi??r a korA?bbiaktA?l. MindkettAi?? egyszerAi?? kivitelezAi??sAi??. Komor hangulatukban hAi??en tA?krAi??zik a politikai viszonyokat.

A Romanovok uralkodA?sA?nak, s ezzel egyA?tt Faberge pA?lyafutA?sA?nak, illetve vA?llalkozA?sA?nak az 1917-es orosz oktA?beri forradalom vetett vAi??get. Az uralkodA?csalA?d 42 tojA?st vitt magA?val a szA?mAi??zetAi??sbe. HalA?luk utA?n vagyonukat elkoboztA?k, a nemesfAi??mekbAi??l kAi??szA?lt tA?rgyakat a bolsevikok beolvasztottA?k, a Faberge tojA?sok nagy rAi??szAi??t kA?lfAi??ldAi??n Ai??rtAi??kesAi??tettAi??k. MA?ra mA?r csak tAi??z darab maradt A?llami tulajdonban, melyet a Kremlben Ai??riznek.

A Faberge tojA?sok szimbA?lumai az orosz tAi??rtAi??nelem egy korszakA?nak, magukban hordozzA?k a cA?ri csalA?d tragikus vAi??get Ai??rt Ai??letAi??nek fontos Ai??s boldog pillanatait, jelkAi??pei a szeretetnek, a pompA?nak Ai??s a gazdagsA?gnak. MestermAi??vek, melyekben magas fokon talA?lkozott az Ai??kszerkAi??szAi??tAi??s Ai??s a mAi??vAi??szet, a kor modern technikA?i Ai??s a kreativitA?s.