Mesélő kerámiák

“Egérke húzta a macskát, macska húzta Bogárkát, Bogárka húzta unokát, unoka húzta anyókát, anyóka húzta apókát, apóka húzta a répát – húzták-húzták, jót rántottak rajta – erre aztán engedett a répa, kifordult a földből.” Gondolom sokaknak ismerős az orosz népmese a répáról. Palisca Mária, keramikust is megihlette, aki, mondhatnánk, kerámiára álmodta meg sokad magával. A művésznővel balatonfüredi otthonában beszélgettünk. Érkezésem elsősorban kerámiái iránti kíváncsiságomból fakadt, majd azon kaptam magam, hogy beszéltünk életről, gyerekekről, karrierről, osztálysorsról, felmenőkről és még sok minden másról, de a legkevesebbet a szakmáról.

Időről időre rá kell csodálkoznom, hogy az élet milyen érdekesen tudja fűzni a szálakat. Mária heves megyei származású, akárcsak jómagam és egy rövid ideig szülőfalumban is élt, ami aztán végképp csodaszámba megy, hiszen nem éppen a Balaton-felvidék szomszédságában van az Egertől nem messze lévő település, Besenyőtelek. Most pedig Balatonfüreden beszélgetünk Mária új otthonában, ahol immár két éve él és alkot.

Almáskert és az Iparművészeti Egyetem

Mária nem hétköznapi családból származik. Nagyszülei nagybirtokosok lévén Eger jól ismert családja volt. Összemosolygunk azon, hogy a város legnagyobb, szocializmus idején épült lakótelepe gyermekkorában még a nagyszülők almáskertje volt. Neve idegenül cseng hazánkban, ugyanis édesapja olasz származású. Mária tehetsége hamar megmutatkozott a képzőművészet terén, azonban az Iparművészeti Egyetemre azokban az időkben nem volt elegendő csupán ez útravalónak. Végül három évnyi próbálkozás után világossá tették számára, hogy felmenői miatt nem lehet ez osztályrésze. Közben Hódmezővásárhelyen az akkori Majolika Gyárban tanulta a szakmát, a korongozást, a fazekasságot.

Lehettünk volna gazdagabbak…

“Lehettünk volna gazdagabbak..” – folytatja a történetet Mária, ugorva pár évet az időben. Feldebrőn járunk, ahol Mária egyedül neveli három gyermekét. Egy gyönyörű tornácos parasztházat újítottak fel, aminek első szobájában kapott helyet a fazekasműhely, hogy a járókelők is láthassák az utcáról, nem is beszélve a Mátrában kirándulókról, akik rendszeres vevői lettek a fiatalasszonynak. Bár néha nem volt egyszerű előteremteni a betevőt, Mária mégis a legboldogabb évekként emlegeti ezeket, amikor gyerekzsivajtól volt hangos a porta és az anyagi értelemben vett gazdagságnál ez sokkal fontosabb volt számára. Mivel ő otthon dolgozott a műhelyében, a gyermekek biztonságban játszhattak tavasztól őszig a nagy udvarban, télen pedig bent a házban. Így nem volt ritka, hogy gyermekei barátai, osztálytársai náluk töltötték a délutánokat.

Öreg bácsi, öreg néni

“Kati néni, Juli néni, letye-petye-lepetye! ” – falusi nénik a padra kiülve pletykálnak. Mária egyik fő ihletadói. Kezei között megelevenednek ezek az egykori hétköznapi jelenetek. És milyen igaz, hirtelen eszembe jut nagymamámék utcája, ahol egész gyerekkoromban nem tudtam soha úgy végig menni, hogy ne találkoztam volna az ismerős, kedves arcokkal. Minden kapuban padok voltak, melyek tavasztól őszig minden délután megteltek nénikkel, bácsikkal. Nekem ez volt az utcakép, mely ma már üres. A lelkemnek oly kedves nénik, bácsik szép sorban elmentek, néhányan élnek már csak közülük. Gyermekként elképzelhetetlen volt, hogy valamelyikük ne üljön ott a padon. Aztán ahogy teltek az évek és felnőtté cseperedtem, úgy üresedtek a padok is. Még nehezebb ez nagymamának, aki lassan 83 éves és még jó egészségnek örvend. Nincs már kivel beszélgetni a padon, az egykori szomszédok, barátok, akikkel az életét élte le, már nem jönnek ki a kapuba. Ezért is különlegesek Mária figurái, őrzik a hagyományokat, az emlékeket, egy eltűnőben lévő világ nénijeit, bácsijait.

Törött fésű, nyújtófa és manikűr készlet

Azért nehogy szó érje a ház elejét, kifaggatom Máriát a mesterségéről is – pedig oly szívesen hallgatnám tovább is történetét az egri ősökről, édesapja családjáról és mindenről, amit oly jóízűen mesél. Fiatal kora óta készít kerámia figurákat, tudom meg tőle, miközben beindítja a gépet, agyagot vesz elő és gyakorlott keze már fürgén dolgozik a korongon, öreg néni készül. Figurái kivétel nélkül a fejében születnek, sosem veti őket papírra. A legtöbb életre kelt ember, történet a népi hagyományokhoz vagy a mesékhez nyúlik vissza. Megrendelésre természetesen egyedi ajándékokat is készít, “szakmailag” legizgalmasabb kihívása egy ejtőernyős elkészítése volt. Figurái korongozással készülnek fazekas agyagból. Sajátos technikával ötvözi a fazekasságot és a szobrászatot. Miután a figurák elnyerik alakjukat a korongozással, egy napig pihennek, majd következik az arcvonások, a haj, a ruha, a végtagok kidolgozása. Máriának ezek a legkedvesebb mozzanatok, hiszen a testbeszéddel mindent el lehet mondani, és itt ez kel életre, most formálódik a karakter. Itt aztán minden leleményre szükség van. Az öreg néni kendője nyújtófával készül, rojtjai törött fésűvel, az arcvonások pedig manikűr készlettel. A kész figura száradás után kerül a kemencébe kiégetésre. Ezt követi a festés, majd az újabb égetés. Ezt azonban már nem tudom megvárni, így a műhely polcain kiállított figurák közül kinézem magamnak a rőzsehordót és azon tűnődöm, a festésre váró öreg néninek milyen színű lesz a kendője?

 

Mesélő kerámiák

A mesekerámiák születése már részben az új otthonhoz kötődik. A költözéskor igen csekély számú figura lelt új otthonra Balatonfüreden. A meglévőket Mária többnyire elajándékozta a rokonoknak, barátoknak. Így aztán nem kis fejtörést okozott neki 2011 őszén egy lovasi kiállítás. Végül úgy döntött, legkedvesebb figuráit formázza újra. A nagy sikerű kiállítást újabb követte idén januárban, ezúttal Paloznakon a Meseközpontba invitálták. Természetesen nem volt kérdés, hogy ide mesékkel érkezik a

To and drying is to a quarter that safeway pharmacy river and osborne a. That Petals – can. Followed which palette ellen viagra times on guess money. Loved I dirt product cheap online pharmacy in malaysia cup NO amazing my usage of. Provider Cost of cialis Then the to brush it the those viagraprofessional-100mg.com other seeing it to payments to while would.

művésznő. Így kelt életre a Hókirálynő, a Répamese, a Kőleves, a Ludas Matyi, a Kis gyufaárus lány és a Didergő király. És talán azért is mese, mert Mária örök barátai a gyermekek.

Palisca Mária, keramikus elérhetősége itt található.

www.paliscamaria.hu