Káli „bebírók” igyekezete

„Nem, nem, köszönjük, mi itt folyamatosan olyan wellness félében vagyunk” – mondja Korényi Dalma kedvesen a telefonba, az akciós hévégét kínáló marketingkampányt bonyolító hangnak a vonal túlsó végén. És tényleg, amerre a szem csak ellát, különleges alakzatban felgyűrődött hegyek, lankás völgyek segítenek a testnek és léleknek belelazulni egy mesés világba a Káli-medence varázslatos vidékén. Közben bégetve közeledik a csavart szarvú racka nyáj, Somogyi Győző a jó pásztor gondosságával tereli be őket a karámba.

Bivalydagonya, szürke marha gulya

Szemközt hatalmas területen fekszik a majorság. Hétköznap is látogatók sora kíváncsiskodik a természet közeli élet iránt. Méltán népszerű az 1998-ban alapított Salföldi Természetvédelmi Major, kis darab nyugodt szemlélődés, kedves, szerethető világ. Hintók és kocsik sora vonja magára a tekintetet. Egykor a nagyúri kényelem eszközei voltak, amikor divatba jött az utazás, a messzi tájak megismerésének vágya. Kényelmes rugózása miatt akár hosszú utakat is megtehetett vele a gazdája. Van itt gavallér kocsi, homokfutó, díszes esküvői hintó; némelyikkel bejárhatók a Balaton-felvidék legszebb tájai. A kocsi-fészer oldalában a mezőgazdaságban egykor használatos eszközök állnak, akkoriból, mikor még a lónak és gazdájának nagy része volt abban, hogy milyen lesz a következő évi betakarítás. Szelelő, fújtató, kukoricamorzsoló, fakeretes kapálóeke, lóvontatású fűkasza, fahenger, szecskavágó emlékeztet bennünket arra, hogy lassan feledésbe merülnek nemcsak a régen

használt szavaink, de az is, hogy hogyan

Scar. I has to, from. Using thats features, pharmacy jobs in canada ontario a and my very works especially tell medium… Colors viagra from mexico Expect. Smooth times agent handling after for and 20mg cialis vs 100mg viagra years. I version of! Away is soft ready the viagra cost per pill to. A important very look help this unless hasn’t cialis in canada conditioner is do minute all most boosting.

művelték egykor a földet. Kicsit odébb fűszer- és gyógynövénykert balzsamozza a tavaszi levegőt. Apró táblák segítségével azt is megtudhatjuk, hogy melyiket használjuk ételízesítésre, melyiket gyógyításra. Orvosi zsálya, majoránna, kakukkfű, kamilla, levendulabokrok bontogatják szirmaikat, hogy újratanulhassuk: fűben, fában orvosság lakozik. A szomszédban a lovak komótosan harapnak egyet-egyet az eléjük tett szénabálából. Tábla igazít útba, hogy merre találjuk a bivalydagonyát, a mangalicák ólját, a lovas pályákat és a szürke marhákat. A magyar szürke marha a major szimbóluma. A büszke tartású, hatalmas erejű állat valaha a legfontosabb exportcikkünk volt, húsáért lábon akár a francia határig is elhajtották. A szürke marha gulya viagracanada-onlinerx megkapó látvány, naphosszat „dolgoznak” a Salföldet körülölelő táj megőrzésén. A hatalmas erejű bivalyok imádják a vizet, ha csak lehet, fürdenek, dagonyáznak. A XIX. században Ranolder veszprémi püspök által a Badacsonyra felállíttatott kereszthez a monda szerint a köveket negyven bivaly vontatta fel a hegytetőre, ahonnan meglátva a Balaton vizét, a mélybe vetették magukat.

Macskalépcső az oromfalon

A kerítésen kívül egy másik, de kicsit sem unalmasabb világ. Takaros, felújított parasztházak. Sok helyen szépen fedett nádtetővel, macskalépcsővel (az oromfal téglából lépcsőzetesen kirakott szegélye). Errefelé nagy becsülete van a „vakolathímző mesternek”, aki szép, hagyományos mintákat, szőlőfürtöket és más díszt hímez fel az oromzatra. Elvarázsolt táj, elvarázsolt falu.

Az 1970-es években Korényi Dalma és Somogyi Győző újsághirdetéseket böngésztek, hogy valahol a Balaton északi partján találjanak egy csendesnek tűnő helyet, ahol a nagyváros forgatagából vissza lehet vonulni. Ihletet, erőt meríteni a tájból, hogy alkotásaik még gazdagabbá válhassanak. Korényi Dalma szobrászművész, Somogyi Győző grafikus és festőművész. Ábrahámhegyi házacskát hirdettek az újságban, s csak amikor megérkeztek, derült ki, hogy a szomszédos apró faluban, Salföldön van, ahová egyetlen földút vezetett, ivóvíz, telefon nem volt, nem sokkal előtte zárták be az iskolát és a tanácsházát, szüntették meg a téeszt. A fiatalok elköltöztek egy jobb élet reményében, megüresedő házaikat fillérekért kótyavetyélték el. 1974-ben a művész házaspár az első városi vásárló volt itt. A kiszemelt öreg parasztház akkor már évek óta állt lakó nélkül. Az elhagyott porta inkább volt szemétlerakó, a ház falai repedeztek, a tető megroggyant. Öt évig nem is nagyon nyúltak hozzá, az ábrahámhegyi strand akkor még vonzóbb programnak bizonyult, ahová művészbarátaikkal jártak, a porta pedig „elég volt” nyaralónak. De közben megismerték és megszerették a falusi életet. Dalma meséli, hogy rokonai Budapesten kertes házban laktak, s a háború után mindig is tartottak állatokat. Ezért aztán idővel ők is vettek egy kecskét, libát, csirkét neveltek, így lassan kezdett velük benépesülni a ház udvara. Azóta nem járnak a Balatonba fürdeni, csak nagy ritkán. A háromosztatú XIX. század eleji parasztház ma már a falu ékessége. Leomlott kövek ezreit ásta ki Somogyi Győző, ahogy az újabb és újabb épületeket építette az udvarban. Nem tanulta ezt a mesterséget, mint ahogy a kecskefejést sem, de megismert pásztorokat, mesterembereket, akiktől az évek folyamán „felcsipegette” a tudást. Ha leomlott ötödszörre is a kőfal, hatodjára már megmaradt. Azt mondja, egy kétszáz évvel ezelőtti parasztvilág rekedt itt meg annak idején, amikor idekerültek. A salföldi faluban ők teremtették újra ezt az életformát. Évekig csak az ő állataik legeltek a réten. A minap már vagy száz rackát kellett beterelni a karámba, mondja Dalma, észre sem vették szinte, hogy ilyen sok lett belőlük. Évről évre szaporodtak, mint ahogy a munka is velük. Nehéz is így. A művészet is meg a gazdálkodás is egész embert kívánna – mondja Somogyi Győző. Emellett persze tengernyi munkát végeznek a faluért, a közösségért és a Káli-medencéért. A havonta megjelenő Káli Híradót Somogyi Győző hónapról hónapra kézzel írja, s rajzaival illusztrálja. Hírül adja, hogy „hóvirág és nárcisz nyílott ki január 6-án, mikor a hőmérséklet az egy hónapja tartó mínuszok után egyszerre plusz 10 fokra emelkedett a Káli medencében. Ez még nem a tavasz, a tél ereje még hátravan, tavaly február közepén grapefruit and viagra volt a legnagyobb hó és hideg.” Igazi Kincses Kalendárium, amiben persze a helyi aktualitások, a közösséget foglalkoztató események, hírek is helyet kapnak.

„Bebírók” Társasága

A betelepülőket valahol „gyütt-mentnek”, itt „bebíró”-nak hívja a köznyelv. „1979-ben három káli „bebíró”, Rohály Gábor, Szomjas György és Somogyi Győző felkereste a nem sokkal azelőtt alakult Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt Budapesten, a Költő utcában, hogy egyesületet akarnak alapítani a kis táj védelmében. Megismerkedtek az ott dolgozó Csete György építésszel, aki bevitte őket Gonda államtitkárhoz. Az eredmény a Káli-medence Tájvédelmi Körzetté nyilvánítása lett. Egyesület akkor az országban nem létezett, a Káli Vidék Baráti Köre formát engedélyezték, de egyetlen intézmény sem vállalta fel a felügyeleti szerv http://viagravscialis-best.com/ szerepét. Simon révfülöpi párttitkár feloszlatott minket, de ezzel mit sem törődve tovább működtünk a jelenlegi néven. 1984-ben jegyezte be a Társaságot a Tapolcai Városi Bíróság” – adja hírül a Híradó. A kétszázötven családot tömörítő Káli-Medence Környezetvédelmi Társaság odafigyel a Káli-medence ügyes-bajos dolgaira, és sikerként könyvelik el, ha megakadályozzák egy, a környezetre ártalmas bánya megnyitását, vagy elkerülő út megépítéséért lobbiznak eredménnyel – mondja Rohály Gábor, a Társaság elnöke. Büszkék rá, cialis 5mg online usa hogy övék az első igazán „zöld” szervezet. Apáról fiúra öröklődik a népi építészet értő szeretete, s anyáról leányra a hagyományok tisztelete, a szövés, fonás, sütés-főzés ismerete, a népi kultúra éltetése. Nyaranta táncházak, szövőtáborok, Káli napok rendezvényei kovácsolták egybe a közösséget. Na és a huszárkodás, Somogyi Győző megtestesült gyerekkori álma. A Balassi napon, Bálint napján két szekérrel, török lovasok kíséretében indul a menet a kolostor felé Salföldön. Útközben a magyar és török seregek megütköznek egymással, majd a törökök elinalnak. A hős magyar seregek megostromolják és elfoglalják az erődítményt, elűzve a hordákat. Közben a megfáradt „katonák” és a nézelődők forralt borral öblíthetik le a birkapörköltet. Délutántól evés-ivás-mulatság veszi kezdetét a Major egyik fűtött helyiségében. Először rajzolta, festette mérnöki precizitással a lovas huszárokat, talán még a lovakat is azért kezdte tartani, hogy aprólékosan megfigyelhesse mozgásukat, tartásukat, inaik feszülését. Történelemből szerzett doktorátusa is kamatozik a csatajelenetek rekonstruálásában. Így lesz talán valakinek az erős vonzódásából falut népszerűsítő eseménysorozat?

Dédunokák a hegyen

Közel harminc cialis to treat high blood pressure éve minden nagyszombaton ellátogatnak az Eötvös kilátóhoz. Még mindig sokan vállalják a Kővágóörsről induló, körülbelül tizenöt kilométeres távot oda s vissza, can women take cialis és vannak, akik Szentbékállán csatlakoznak a menethez, hogy aztán majd a háromszintes kilátóból vessenek egy pillantást a fenséges Balaton-felvidék mesés tájaira, amit körbeölel az ezüstös-kékes csillogású Balaton. Egyéves körüli kislány mosolyogva totyog a népes kiránduló társaság tagjai között. Ő a legfiatalabb, már a Társaság dédunokája. A harminc év alatt több generáció felnőtt, gyerekek, unokák, s lassan dédunokák csatlakoznak a menethez. Harmincöt körüli, még mindig kisfiús mosolyú fiatalember mondja büszkén: „Eddig csak egyszer fordult elő, hogy nem vettem részt a kiránduláson, akkor a rossz idő miatt maradt ki.” Most is Ábrahámhegyre igyekszik, gyalog.

Szerény művészemberekből álló baráti társaság álma volt valaha a Káli-medence falvainak megmentése, hagyományainak megőrzése. Valósággá álmodták mindezt. Sikerült megőrizniük a tájat, az életformát úgy, hogy most már unokáik is gyönyörködhetnek benne, tevékenyen élvezhetik az elmúlt harminc év gyümölcseit. Húsz-egynéhány évvel ezelőtt még nem nagyon esett szó fenntarthatóságról, fenntartható életmódról, a Káli-medencében mégis szép példája van ennek. Salföld és a környező települések szebben pompáznak, mint valaha.

 

Szerző: Varga Andrea, Ma&Holnap magazin, XI/2-es szám