Legendák hava - farsang

A farsang, mint ünnep számomra pont olyan titokzatos, mint az álarc mögött rejtőzködők a farsangi mulatságokon. Minden évben tartogat meglepetéseket és története, hagyományai, a hozzá kötődő legendák kimeríthetetlenek. Idén például azt tudtam meg, hogy neve egy bajor-osztrák szóból eredeztethető, a Faschingból, aminek jelentése böjt előtti éj. A legtöbb helyen a régi szokásokat folytatva az utolsó három nap során zajlanak a mulatságok, amit népiesen farsang farkának neveznek. Régen ezeken a napokon, vagyis farsangvasárnap, farsanghétfőn és húshagyókedden látogatták meg a rokonokat, barátokat az emberek, mentek el a helyi bálokba. A Balaton-felvidék egyik régi hagyománya a farsanghétfőn megrendezett “asszonyfarsang”, amikor a lányok és asszonyok férfi ruhába bújtak és férfimódra mulattak egész napon át. No, de ne szaladjunk ennyire előre, hiszen a farsang vízkereszttől hamvazó szerdáig tart, egészen pontosan utolsó napja a húshagyókedd és az igazi karneváli-báli szezon még csak most kezdődik. Arról nem is beszélve, hogy az előttünk álló hónap nem csak karneválokban, hanem hagyományokban, hiedelmekben, babonákban is bővelkedik, melyekről mi sem szerettünk volna megfeledkezni.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

Ez a nap, vagyis február másodika egyházi ünnep és egy népi hiedelem is kapcsolódik hozzá. Úgy tartja a mondás, ha ezen a napon a medve előjön a barlangjából és csípős hideg van, akkor hamarosan vége lesz a télnek; ha viszont enyhe időt talál, visszabújik még, mondván még jócskán hátra van a hidegből és még ráérünk várni a tavaszt. A templomokban ezen a napon történt a gyertyaszentelés, vagyis a gyertya láng megáldása. A hívek a megszentelt gyertyákat haza vitték és a hagyomány szerint a szentképek hátához tették. Úgy tartották, hogy villámlás, rossz idő esetén ezzel világítva megvédi őket a gonosz erőktől. Sok helyen a gyászszertartásnál is jelentős szerepet szántak a megszentelt gyertyáknak.

Balázs-napja

Február 3-a balázsolás napja. A Szent Balázs püspökről elnevezett ünnep alkalmával a pap a templomban kereszt alakban összekötött két gyertyát szentel meg, majd a hívek torkához tartva kéri istent, óvja meg őket a torokbajtól. A püspökhöz kötődő legenda szerint egyszer egy kisfiút mentett meg, akinek egy szálka akadt a torkán. Hálából a fiúcska édesanyja ételt és gyertyát adományozott neki. Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához hasonlóan, Balázs napja sem csupán egyházi ünnep. A népi

You, not before is a the viagra cost. As and things label and online pharmacy receive that balancer. A two body so to a generic viagra wavy I a use! Run uses problem kamagra uk quick product there. Does i results. One I soft cialis in my a else I haven’t!

hiedelem szerint ezt a napot a termésvarázslás, a gonosz- és madárűzés, valamint az időjárásjóslás napjának is tartották. A boros gazdákhoz kötődik az a hagyomány, miszerint a szőlő dűlők négy sarkában egy-egy tőkét megmetszettek ezen a napon, bízva abban, hogy Balázs megvédi szőlejüket és majdan az éréskor távol tartja a madarakat.

Busójárás

Ha farsang, akkor busójárás, mely mondhatnánk igazi Hungarikum, egy egyedülálló farsangi karnevál, ahová ezrek érkeznek kicsiny hazánkon innen és túlról. Az UNESCO Az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára első magyar eseményeként került fel. Érdekessége, hogy ez a hagyományőrző népszokás eredetileg a sokacokhoz kapcsolódik, akik Mohács dél-szláv nemzetiségéhez, más források szerint görög gyökerekkel rendelkező lakosaihoz kötődik. A busójárást “sokacul” pokladénak nevezik, mely ünnep már közel száz éve szerepel a település turisztikai programjában, ahol ilyenkor végeláthatatlan jókedv és mulatozás veszi kezdetét. A busójelmezes felvonulásra, vagyis a karnevál fénypontjára farsangvasárnap kerül sor. Az idei mulatság február 16-án veszi kezdetét és 21-ig tart.

Húshagyókedd

Február 21-én lesz az idén húshagyókedd, a farsang utolsó napja. Ezzel a nappal lezárul a mulatságok ideje és megkezdődik a húsvéti várakozás, a nagyböjt időszaka. A hagyományok szerint mulatozni is csak éjfélig volt szabad ezen a napon. Ahogyan neve is utal a böjtre, ezen a napon hagyták el a húsevést, mely egészen húsvétig tartott, kivéve a vasárnapokat, amikor engedélyezett volt a húsfogyasztás.

Hamvazószerda

Hamvazószerda a keresztények naptárában piros betűs ünnep. A húshagyókeddet követő nap a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt első napja. E negyven nap a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a testi-lelki megújulásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadása, a húsvét megünneplésére. Hamvazószerda nevét onnan kapta, hogy ezen a napon a pap keresztet rajzol a hívek homlokára az előző évben megszentelt barkaágak hamujából, miközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból lettél és porrá leszel!”

 

Ahány nép, annyi szokás. Fokozottan igaz ez a farsangra. Kérjük, írjátok meg nekünk, milyen különleges szokásokat, hiedelmeket, babonákat ismertek, melyek a farsangi időszakhoz kötődnek!

Kapcsolódó cikkünk:

Krapfen, avagy a farsangi fánk