Hogyan tegyük energiatakarékossá házunkat? – I. rész

Előbb-utóbb, 20-30 évente minden házat fel kell újítani. És ha már egyszer hozzáfogunk, miért ne gondolnánk az energiatakarékosságra? Talán kevesen hinnék, de egy régi építésű ház fűtési energiafogyasztása korszerű hőszigeteléssel és ablakokkal ellátva felére-harmadára csökkenthető. És ez nemcsak a családi kasszának tehet jót, hanem a környezetet is kíméli. Hogyan fogjunk hát hozzá? – ezt a témát járjuk körül kétrészes cikksorozatunkkal.

Talán kevesen tudják, de a mai magyarországi energiafogyasztás mintegy 40 százaléka az épületekhez kötődik, ezen belül is főleg a fűtési hő előállítása révén. Ebből jelentős súlyt képviselnek a lakóépületek, társasházak és családi házak is. Több felmérés is bizonyítja ugyanakkor, hogy házaink többsége kifejezetten gyengén hőszigetelt, azaz a drágán – és sokszor környezetkárosító módon – megtermelt vagy megvásárolt energiát, hőt „gálánsan” engedjük ki az ablakon, sőt, a falakon, a padlón és a tetőn keresztül is. Sok esetben a hőtermelő kazánok hatásfoka

is gyenge. Mindezeken pedig nem is olyan nehéz – és, ha utánaszámolunk, nem is annyira drága – változtatni!

Nézzük meg, milyen tételekből áll össze egy ház energiafogyasztása. A legjelentősebb részt természetesen az épületek fűtése teszi ki, de nem elhanyagolható a használati melegvíz előállításához, a háztartási gépekhez és a világításhoz, sőt, bizonyos épületeknél a hűtéshez használt energia mennyisége sem. Vizsgáljuk meg először a fűtést. A magyarországi klíma mellett átlagosan október közepétől április közepéig, azaz évente éppen egy fél évet kell fűteni. Ez azonban nincs kőbe vésve, mert nemcsak az egységnyi idő alatt fűtésre elhasznált energia mennyiségét, hanem a fűtési idény hosszát is csökkenthetjük az épület megfelelő hőszigetelésével – így duplán nyerhetünk. Ha csak fél-fél hónappal később kell befűteni, illetve abbahagyni a fűtést, máris akár egytizednyi energiát takaríthatunk meg. Ez azért lehetséges, mert a házban mindig melegebb van, mint a kinti napi átlaghőmérséklet, hiszen az ablakokon bejövő és a falakat melegítő napsugárzás és az emberek, gépek belső hőtermelése a belső levegőt melegíti, és ha ezt a meleget nem engedjük ki, akkor máris nyertünk néhány fokot.

Tulajdonképpen hol szökik ki a házból az energia? Mindenhol: legfőképpen a falakon és az ablakokon, de ugyanígy a padlásfödémen és a tetőn, valamint a padlón keresztül is. Nézzük először a falakat. Bár a hagyományos építőanyagok (tégla, kő, vályog) is hőszigetelnek valamennyire, ezekből nagyon nagy vastagságú szerkezeteket kell(ene) építeni ahhoz, hogy valóban hatásosak legyenek, a korszerűnek mondott építőanyagok, például az üreges téglák viszont már anyagukban is jó hőszigetelők. Felújításkor e falazatokat tehát kiegészítő hőszigeteléssel célszerű ellátni, amire olyan kiváló hőszigetelő tulajdonságú, könnyű anyagokat szoktak használni, mint a polisztirolhab, az ásvány- és üveggyapot, illetve léteznek már újrahasznosított cellulóz (újságpapír), valamint parafa, farost, len, kender, kókuszrost hőszigetelések is. (A polisztirolhab alkalmazását nagy gyártási energiaigénye és fosszilis eredete (kőolajszármazék) miatt, ha tehetjük, kerüljük.) A hőszigetelést ragasztással és/vagy dűbelezéssel kell rögzíteni, és fölé vakolatréteg kerül (a gyártók ezeket az anyagokat, kiegészítőket minősítve, rendszerben árulják). Mint mindenben, itt is ügyelni kell a részletekre: a hőszigetelést be kell fordítani az ablakoknál, ajtóknál. És a legfontosabb szabály: hőszigetelni mindig csak a fal külső oldalán szabad! – de a burkolat mögött. (A belső oldali hőszigetelés hatásfoka sem túl jó, és ráadásul páralecsapódást, penészesedést okozhat.)

A második legfontosabb „szökési pontot” az ablakok, bejárati és teraszajtók jelentik. Az utóbbi két-három évtizedben olyan jelentős fejlődés tapasztalható ezen a téren, hogy ma az ablakok megközelítik azt az értéket, amit korábban a falaktól vártunk el! És nemcsak a műanyag ablakokra kell gondolni – ez ökológiai okokból nem is annyira ajánlható –, hanem ma már fa tokszerkezettel is, két- vagy háromrétegű, speciális üvegezéssel elérhetőek kiváló hőszigetelő tulajdonságú ablakok. Következnek a padlás és a pince. A beépítetlen padlások esetében a padlásfödém hőszigetelése viszonylag egyszerűen és olcsón megoldható: 10-15-20 cm vastag hőszigetelő réteget kell – hézagmentesen! – lefektetni. Ha beépített tetőterünk van, akkor a belső burkolatsík és a külső héjazat (pl. cserépfedés) között kell legalább 15, de inkább 20 cm hőszigetelést elhelyezni (a korábbi tetőtérbeépítéseknél jellemzően 10 cm hőszigetelés készült, ezt tehát meg kell duplázni). Erre sokszor van hely a tető szarufái között, de ha nincs, a fedés síkját a szarufákra helyezett magasítólécekkel megemelve, a meglévő fedőanyagot újra felhasználva megoldható). Nehezebb a ház szigetelése alulról. Ha alá van pincézve a ház, akkor a pincefödémet kell – alulról – hőszigeteléssel ellátni. Ha nincs pince, akkor sajnos az utólagos hőszigetelés csak a padlószerkezet felbontásával lehetséges.

Ha mindezeket a felületeket leszigeteltük, a legjelentősebb lépést megtettük energiafelhasználásunk csökkentése érdekében – és közben kívülről majdnem új házat kaptunk. Nem mindegy azonban, milyen berendezéssel, milyen hatásfokkal termeljük meg azt az energiát, amit fűtésre fordítunk, és azt hogyan adjuk át a belső tér levegőjének.

Ezzel foglalkozunk majd a cikk második részében, valamint ejtünk néhány szót a használati melegvízkészítés energiaigényének csökkentéséről, a hűtésről , és a korszerűsítések megtérülési idejéről is.

Aktuális hír: Az Új Széchenyi Terv keretében augusztus 15-től október 30-ig lehetőség nyílik 40-50 %-os állami támogatás igénybevételére legalább 20 éve épült családi házak energetikai korszerűsítésére (hőszigetelésre és gépészeti korszerűsítésre), vagy új, energiatakarékos házak építésére. Részletek itt:

www.energiakozpont.hu

www.neocons.hu