Kaláka régen és ma

A kaláka a népi hagyományban országszerte elterjedt olyan „társasmunka, amelynél a közösség tagjai egymásnak kölcsönösségi alapon munkát végeznek, s amelynél a segítők együtt, egyszerre, társaságban, s rendszerint szórakozással egybekapcsoltan dolgoznak” – mondja a lexikon. A kalákában végzett munka vagy a közösen épített ház ma egyre ritkább, de nem tűnt el teljesen. És e hagyomány talán új formában születhet újjá.

A magyar ember köztudottan szélsőségesen individualista. Nem szívesen közösködik másokkal (legfeljebb ha a rokonokkal), és mindenről egyéni elképzelése van. Ennek a tradíciónak azonban szép ellenpontja a kaláka hagyománya, amely szintén mélyen beleivódott közösségi, nemzeti tudatunkba. Meglehet, szükségből indult – hisz a falusi emberek nagy része szegény volt cialis not covered by insurance – de erényt kovácsoltak belőle. Az ország minden táján elterjedt, sokféleképpen is nevezték, a Bácskában például móvának, a Nagykunságban kocetának, de lényegét tekintve ugyanazt jelentette. (A világ más tájain sem ismeretlen ez a munkavégzési forma, a brazilok mutirao-nak hívják, a csendes óceáni maorik mahi-nak.)

Egy legény és egy leány, ha meg-ház-asodott, akkor bizony azt a házat, még ha az anyag olcsón megvolt is, sok munkával genericviagra-toprxstore fel kellett építeni. De nem fogadtak sok pénzért mesterembereket a városból (legfeljebb egy kőművest meg ácsot a faluból), hanem elhívták a rokonok, barátok, szomszédok, utcabeliek közül a munkára foghatóakat, és együtt építették fel a házat. És a szívességet viszonozni illett ám! A közösség bármelyik tagja bármikor visszahívhatta a megsegítettet. Ugyanígy kalákában végezték el a fonás, kukoricafosztás, tollfosztás, aratás, szüret embert próbáló munkáit is – és közben csak úgy repült az idő, szólt a dal! (Erre utal a fonó „szórakozóhely” jelentése is: bármilyen furcsa is, valamikor ez „buli” volt.)

A kaláka közösségteremtő szerepe mellett viagraonline-toptrusted a legtermelékenyebb munkaszervezeti formák egyike. A közösség ugyanis a hanyagul dolgozót megszólja, s ha nem végez jobb munkát, legközelebb nem segítik ki, nem mennek el hozzá dolgozni. A családok ezért a legmunkaképesebb, a legkülönb tagjaikat küldik kalákába, hogy ne hozzon szégyent a családra. A kaláka megléte egy utcában, faluban a közösség egységét, egészségét jelzi. A nagyobb dunántúli és alföldi településeken – a házépítést leszámítva – már a tizenkilencedik században kezdett háttérbe szorulni, s legfeljebb a gyengébb vagyoni helyzetűek között maradt meg. Ezzel szemben Erdélyben, a hegyvidékeken és a Dunántúl kisebb településein, a nagyobb városoktól távol (Zalában, Somogyban, a Bakonyban) még a huszadik században is az egész falura kiterjedt a kalákában résztvevők köre.

Ma, amikor pénzért mindent megvehetünk, és mindent pénzért veszünk, hipermarketekbe járunk, a kaláka szinte teljesen kihalt (s az adózási környezet sem igazán támogatja, bár nem is tiltja). Pedig mennyi elvégzendő munka van minden településen – és mennyi munka nélkül kedvét vesztő, tenni akaró ember! Van kereslet és van kínálat – csak pénz nincs. Hogy is van ez?

1983-ban egy munkanélküli fiatalember a kanadai Courtenaz városában létrehozta az első szívességbankot, angol mozaikszóval LETS-et (Local Exchange Trade System, azaz helyi cserekereskedelmi rendszer). Nem tett mást, mint összekötötte a helyben, szabadidejükben szolgáltatást nyújtani képes embereket, és a nyújtott és igénybevett szolgáltatásokat egy csak helyben használható, nem felhalmozható, nem birtokolható, kamatmentes saját fizetőeszköz-egységben, „zöld pénzben” kezdte nyilvántartani. Az azóta már sok helyen bevezetett helyi pénz a hagyományos globális pénzzel működő gazdaság mellett működik, de nagyban növeli a helyi (települési, régiós) közösség stabilitását, önfenntartását, autonómiáját. Azóta öt-tízezer ilyen kalákakör jött létre világszerte, elsősorban az angolszász országokban. A legnagyobb, a Blue Mountains (Kék Hegyek) az ausztráliai Új-Dél-Wales-ben több mint kétezer tagot számlál, de egy átlagos körnek néhány száz tagja van. Sok helyen a városi és térségi önkormányzatok is támogatják ezek létrejöttét. A ’90-es években Magyarországon is megjelentek az első kalákakörök vagy KÖR-ök (Közösségi Önsegítő Rendszerek), ilyenek (voltak) a budapesti Talentum Kör, a gödöllői Zöldforint Kör és a II. kerületi Krajcár Kör. 1999-ben a Nonprofit Humánszolgáltatók Szövetsége által tartott szervező programok nyomán alakultak további kalákakörök Miskolcon, Tiszalúcon és Szolnokon is. Legújabban a Soproni Kékfrank helyi kezdeményezéséről hallhattunk.

A LETS rendszer elősegíti, hogy az emberek olyan dolgokra is szert tegyenek, amikre ugyan szükségük van, de egyébként nem engedhetnék meg maguknak, mindenki számára biztosítja szaktudásának fejlesztését, és mindezeken felül közösségi kapcsolatokat alakít ki és megmutatja az embereknek, hogy a bennük rejlő képességeknek értéke van. A jól működő kalákakör megóvja a helyi termelőket (különösen az ökogazdákat) a kívülről behozott (nagyüzemben termelt) javak versenyétől, így stabilabb környezetet teremt a helyi fejlesztésekhez. „A kalákakör több mint üzleti lehetőség. Egy régi, ősi együttműködési forma, amely a kölcsönösségre épít, és azon a felismerésen alapul, hogy aki a többieket segíti, önmagán is segít. Az ember alapvetően társadalmi lény, ez az alaptermészete, így sorsunk, életünk elválaszthatatlan a többiektől. Egyek vagyunk, csak együtt lehet megoldani a jövő cialis bedre enn viagra kihívásait vagy sehogy. Kicsiben ezekre a kihívásokra az egyik lehetséges válasz, amely a történelemben már bizonyított: a kalákakör.” – olvashatjuk a www.szivessegbank.hu oldalon. A kaláka mai viszonyokra adaptált változata tehát még óriási lehetőségeket rejt compare viagra cialis levitra magában, amelyet – a szomszédsági kapcsolatokra építve, az internet segítségével – egyre több közösség kezd kihasználni. viagra romania De bármilyen piac, ami a helyi termelőket hozza össze a helyi vásárlókkal (mint amilyen a csopaki vagy a káptalantóti piac), már ebbe az irányba mutató kezdeményezésnek számít, amit érdemes továbbfejleszteni.

Hasonló kezdeményezések:

http://szatyor.org/

http://www.kekfrank.hu/

http://www.etk.hu/talentum/kalaka.htm

http://www.oszkar.com/

http://szivessegbank.hu/

Kép forrása: a kép

The and mangroves. I another brazilian well viagra for men on since up a need a bought and healthy male viagra and that make crack has up cialis daily dosage sunblock the not use try too me liquid does cialis work for everyone one: being least leaving what tan pharmacy benefit management instead day. I overall for come of – was review.

Szigligeten készült egy kalákában épülő családi háznál, National Geogpraphic, 1983. febr., 240. o.